Francia magánosítási hullám

A jobbközép francia kormány óriási pénzügyi terheket vett magára a tavaszi választások előtt, amikor meghirdette az adók 5 százalékos csökkentését, a vállalati közterhek mérséklését, másrészt pedig kötelezettséget vállalt a belbiztonsági és védelmi kiadások növelésére, illetve egy költséges igazságügyi reform végrehajtására, a gyógyellátás javítására. A Reuters ezekre a nagy értékű kötelezettségvállalásokra vezeti vissza, hogy Jean-Pierre Raffarin kormánya fittyet hány a négyéves mélyponton lévő tőzsdei jegyzésekre, és a jelenlegi árfolyamok alapján ad el állami aktívákat. Az Air France-hányad tervezett eladása ellenében 1,1 milliárd eurót meghaladó összegű bevételre számít a francia kincstár.

A francia állam összesen több mint 40 milliárd eurós vállalati tulajdont tart ellenőrzése alatt, amelyből a magánosítások mostani, negyedik hulláma során további nagy értékű aktívákat ad el a kormány. A jelenlegi értékviszonyok alapján további 4,7 milliárd euróra számíthat a mostani piaci zavarokat viszonylag jól álló Credit Lyonnais, illetve Renault még meglévő - 11, illetve 44 százalékos - állami tulajdoni hányadának eladása révén. Hasonló sietséggel kerülhet az eladási listára a még mindig 100 százalékig ellenőrzött Snecma repülőgéphajtómű-gyár, az 51 százalékban birtokolt déli autópálya-társaság, illetve az egyharmad részben tulajdonolt Thales hadiipari konszern.

Ennél sokkal óvatosabban akar eljárni a kormány a nehéz helyzetben lévő France Telecom távközlési szolgáltató 55 százalékos hányadának eladásával, illetve a viharvert Thomson Multimedia és a Dassault privatizálásával. Politikailag kényes ügy lesz az állami EdF áram-, illetve a GdF gázszolgáltató eladása, amivel akár hosszabb ideig is várni kényszerül a mostani francia kormány.