Gátolnák a vagyonkimentést
A felszámolás során visszatérő gond, hogy az adós - az eljárás elrendelésétől, az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - kimenti vagyonát a bajba jutott cégből. Így megnehezíti a felszámoló és a bíróság dolgát, lehetetlenné teszi, hogy hitelezői valamit is viszontlássanak pénzükből. Az ilyen visszás helyzetek megelőzését szolgálhatja az a pénzügyi tárca által tervezett jogszabály-módosítás, amely ez idő tájt még szakmai megfontolások tárgya. Katinszky Márta Cecília, a Pest Megyei Bíróság csoportvezető bírája a Világgazdaságnak elmondta: a szakemberek támogatnák azt a megoldást, hogy az eljárást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig ideiglenes felszámoló felügyeljen az érintett cég vagyoni tranzakcióira.
Működése során betekinthetne a gazdasági társaság irataiba, vizsgálhatná a bankszámlákat és csak az ő ellenjegyzésével köthetne a cég szerződéseket. Az ellenjegyzést megtagadhatná, ha az a csődtörvénybe ütközik, azaz a megállapodás ingyenes, vagy feltűnő értékaránytalanság áll fenn, esetleg fedezetelvonó jellegű.
A bírónő utalt arra: manapság másfél-két évbe is beletelik, amíg a felszámolást elrendelő végzések elleni fellebbezéseket elbírálják. Az ítélőtáblák létrehozása bizonyára lerövidíti majd ezt a rendkívül hosszú időt. Kétségtelen azonban: a vagyonkimentésre nemhogy egy-két év, akár néhány nap is elegendő. A törvénymódosító elképzelések mindenesetre szűkebb határidőt szabnának a fellebbezések benyújtására: az érintett az erre nyitva álló 15 napon túl legfeljebb további 15 napon belül pótolhatná - igazolási kérelemmel - mulasztását a mai három hónap helyett.
A felszámolóbírák szerint a tervezett változtatások nem oldják meg az ügyvezetők felelősségével kapcsolatos kérdéseket. Úgy vélik: szükség lenne a felelősség szigorítására, illetve - a vagyonvesztés megakadályozása végett - további biztonsági intézkedésekre. Tapasztalataik alapján fontosnak tartanák például - a bírságkiszabás lehetősége mellett - a vagyonátadási kötelezettség kimondását.
Míg a felszámolások száma esztendőről esztendőre nő, a cégek megmentésére hivatott csődeljárás továbbra is igen kevés. Az idén májusban például több mint 1500 felszámolási eljárást kezdeményeztek a hazai bíróságokon, csődeljárást viszont csak egyetlenegyet, és nem is a fővárosban, ahol a legtöbb cég működik, hanem Szabolcs-Szatmár-Beregben. A Pest Megyei Bíróságon májusban a múlt év azonos időszakához képest duplájára nőtt - a 260-at meghaladta - a beérkezett felszámolási kérelmek száma, csődeljárást viszont az esztendő első öt hónapjában sem tavaly, sem az idén nem kértek. Ennek okát a felszámolóbírák egyebek közt a csődeljárás bonyolultságában és a kedvezőtlen határidőkben látják. Ezért szorgalmazzák az eljárás megindításának egyszerűsítését, és a mainál hosszabb fizetési haladékot, amely alatt alapos és megvalósítható válságterv dolgozható ki a az átmeneti pénzgondokkal küszködő cég számára.
Kende Katalin
