Ha csak a gravírozás árába kerültek volna?

A Postabanknál végbement kádermozgásnak logikus magyarázata van: tulajdonosváltás történt - mégha a főtulajdonos állam részesedése nem is változott. Az, hogy egy új tulajdonos a saját embereit hozza bármely cég vezetőtestületeibe, teljesen indokolt. Az azonban, hogy a "saját káderek" hatalomba segítése egy olyan pillanatban történjen, amikor az új tulajdonos számára még csupán távolban beváltandó opció a birtokba kerülés - no, erre már sokkal kevesebb példát találni. Márpedig a posta teljesen hivatalos - cégbírósági - bejegyzések szerint csak 2002. április 2-án lett a Postabank-részvények 96,758 százalékos tulajdonosa. Ehhez képest a bank 2001. április 13-i közgyűlésén - annak ellenére, hogy Kalmár István elnök-vezérigazgató még csak névleges nagyságú részvénnyel szavazhatott - a posta az akkor 11 tagú igazgatóságba öt, a kilenctagú felügyelőbizottságba két tagot delegálhatott. Az igazgatóságon belül a kisebbségből az MP már tavaly július 25-én masszív többségbe került: ekkor távozott ugyanis a testületből a Pénzügyminisztériumot képviselő Szabó Gabriella. Mivel ekkorra már két korábbi, vezérigazgató-helyettesként belső igazgatósági tagnak delegált it-tag - Bathelt Sándor és Legeza Péter - is elköszönt az igazgatóságtól, a nyolctagúra fogyó testületben a delegált öt új emberével nyeregben volt az anyavállalat.

Az a posta, amely az első pillanattól kezdve szisztematikusan rendezte át a bank szakmai vezetését is. A helyzetet ugyaakkor

némileg megkönnyítette, hogy Urbán László vezérigazgató-helyettes már 2000 őszén - az emlékezetes OTP-liezon előtt - megvált a banktól, s nem várta meg a 2001. áprilisi éves közgyűlést Herendi Csaba vezérigazgató-helyettes sem. A hatalomátvételkor a Magyar Nemzeti Bank alelnöki székébe távozó Auth Henrik vezérigazgatót követte Kálmán Tamás, a kockázatkezelési terület vezetője és Szép Péter lakossági igazgató.

Bár június elején Kalmár István még arról beszélt, hogy a tulajdonba kerülés óta eltelt rövid idő alatt még nem tudták teljes mértékben áttekinteni a bank helyzetét, a belső fronton már javában zajlott a kádercsere. Közös megegyezésnek kommunikálva, lényegében viszont menesztéssel búcsúzott a hitelintézettől a már említett Legeza Péter pénzügyi vezérigazgató-helyettes és Bathelt Sándor. Bathelt esete azért is érdekes, mert ő éppen a 2001. áprilisi közgyűlés után kapott vezérigazgató-helyettesi kinevezést. Elküldték a banktól Igaz Katalin treasuryvezetőt és Frankóné Alpár Andrea bankszervezési ügyvezető igazgatót. Menesztették a társasági titkárság vezetőjét is.

A hatalmas vezetőcsere természetesen felkeltette a felügyelet figyelmét is. Hírek szóltak arról, hogy a PSZÁF-nál már azt sem nézték jó szemmel, amikor az Urbán László távozásával elindult erózió elején a bank nem töltötte be a megüresedő helyeket. A menesztésekkel azonban olyan komollyá vált a helyzet, hogy a felügyeletnek határozatban kellett felszólítania a pénzintézetet a személyzeti gondok mihamarabbi megoldására. A pénzintézet vezetősége kénytelen volt elismerni, hogy valóban előállt olyan eset, amikor néhány napig egy-egy területnek nem volt kijelölt gazdája. Ugyanakkor a gyors pótlás során elkövetett hibákat jelezte, hogy a hírek szerint a PSZÁF azt is nehezményezte: a bizonyos területeket irányító személyek egy része nem felel meg a poszttal szemben támasztott követelményeknek.

A közös megegyezéses távozás még az átlagosnál is jobban megterhelte a bankot, hiszen - mint Madarász László a múlt héten beszámolt róla - annak érdekében, hogy az OTP-átvilágítás idején a vezetők ne hagyják el a pénzintézetet, speciális juttatási csomagot dolgoztak ki számukra.

A bank teljesen lecserélt menedzsmentjének az év során még azt is el kellett viselnie, hogy szeptemberben a posta érdekeit az áprilisban kinevezett Hegedűs Gyula helyett kezdetektől fogva harcosabban képviselő Kolláth György lett a vezérigazgató. Regnálása során Kolláth óriási hibát követett el, amikor bíráló szavakkal illette immár nemcsak a hagyományosan szidott Princz-időszakot, hanem az Auth-Madarász kettős irányításával eltelt időszak bizonyos döntéseit is. Kritikáját a tények sem igazolták: míg a 2001-et megelőző két évben a Postabank szerény nyereséggel tudott zárni, a postai irányítás alatt 2,212 milliárdos lett a veszteség.

Kolláth januári lemondása után a bankhoz tavaly szeptemberben került Magyar István lett a vezérigazgató, akit - már a választások után - véglegesítettek. A július

17-i rendkívüli közgyűlésen pedig szinte bizonyos, hogy újabb vezetőket kap a bank. Csak remélni lehet, hogy érdemes lesz nevüket a folyosói névtáblákra gravírozni...

Munkatársunktól