Nem hat a Medgyessy-ügy
A "múlt feltárására" hivatott két vizsgálóbizottság létrejötte sem akadályozta meg, hogy ne folytatódjék a közszereplők állambiztonsággal való kapcsolatának felhánytorgatása: hírek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnál hét egykori kormánytag bizonyult valamilyen formában érintettnek, a HVG szerint közülük egy-egy az Antall-, illetve a Horn-kabinet, öt pedig az Orbán-kormány tagja volt. Utóbbiak között szerepel egy szt-tiszt is, D-008-as fedőszámmal, valamint két hálózati személy, Magasdi és Bihari fedőnévvel. A rendszerváltás óta kormányzati szerepet (miniszteri, politikai államtitkári tisztséget) betöltő személyek állambiztonsági kapcsolatait vizsgáló bizottság elnöke, Mécs Imre tegnap úgy nyilatkozott: egyelőre csak a Történeti Hivatal vizsgálati eredményeit kapta meg. Ebből az derül ki, hogy az előző kormányok tagjai közül egy személy írt alá a belbiztonsági szervekkel együttműködési nyilatkozatot, három pedig jelentést is adott, szt-tiszteket nem találtak.
Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár lapunknak azt mondta: az NBH előzetes vizsgálatának eredményét már megküldték a bizottságnak, és annak hétfői ülésére az Információs Hivatal is végez a munkával. Az államtitkár semmilyen módon nem kívánta kommentálni a napvilágra került értesüléseket, mint mondta, államtitkokról van szó.
A kizárólag Medgyessy Péter múltját vizsgáló Balogh László (MDF) vezette bizottság ma hallgatja meg a kormányfőt, akit ismét felmentettek mindenféle titoktartási kötelezettség alól, így ő nyilvános ülést kért a testülettől. A többórásra tervezett esemény nyilvánvalóan az egyik csúcspontja lesz a testület tevékenységének, ám a média- és politikai figyelem ellenére úgy tűnik, aligha befolyásolja érdemben a közvéleményt.
A Világgazdaság által megkérdezett elemzők egyetértenek abban, hogy a múlt e kérdései nem igazán érdeklik a magyar választók többségét. Karácsony Gergely, a Medián kutatója hangsúlyozta: a felmérések szerint a Medgyessy-ügy kirobbanása óta nem csökkent, sőt nőtt a kormány és a miniszterelnök népszerűsége. Mint mondta, minden kormányváltást követően megfigyelhető egy kedvező közhangulat az új hatalommal szemben, most ráadásul minden korábbinál optimistábbnak tűnik a közvélemény, egy ilyen hangulati közegben, a száznapos program erőteljes kommunikációja mellett pedig az ügynökbotrány "nem tudott ütni". Egy botrány egyébként is "akkor jó" - tette hozzá -, ha az egyszerű, jól láttatható: ha valaki közpénzekből villát épít, és ezt bemutatja a tévé, akkor ezt mindenki megérti. Ilyenkor nem lehet morális kérdéseket felvetni, amit például jelen esetben a haza védelme - a diktatúra kiszolgálója ellentétpár jellemez. Török Gábor politológus szerint a morális kérdések helyett sokkal inkább a jelen, a jövő és a materiális ügyek érdeklik az embereket. Szerinte az 1990 előtti időszak távolról sem olyan egyértelmű a közgondolkodásban, mint egyes politikusok szemében, és így a különböző szerepek megítélése is "összecsúszik". A Medgyessy-üggyel így - az érdeklődés hiányában - senki nem nyerhet vagy veszíthet, a kormány azonban az "életszínvonal-politikával" növelni tudta támogatottságát. Ezt erősíti meg Karácsony Gergely is, aki szerint valószínű-síthető, hogy az MSZP előnye kitart az önkormányzati választásokig, hiszen a száznapos program több eleme az ősszel valósul meg a gyakorlatban is. (DG-TE)
