Párizs nem kér agrárreformot

"Nem akarjuk a jövendő EU-tagokat olyan vita túszaivá tenni, melyben részt sem vesznek" - jelentette ki a francia agrárminisztérium magas rangú tisztviselője a Süddeutsche Zeitungnak. A bővítés és az agrárreform összekapcsolása elfogadhatatlan, mert párizsi vélemény szerint az "borzalmas politikai üzenet" volna a csatlakozni kívánó országoknak. A reformtól való elzárkózás válasz volt Gerhard Schröder kancellárnak, aki Sevillában a közös agrárpolitika (kap) megváltoztatását, az EU-költségvetésnek a németek javára történő módosítását követelte. A helyzetet bonyolítja, hogy az Európai Bizottság nemrég kiszivárgott javaslatai éppen hogy növelnék a német terheket, jóllehet a brüsszeli agrárkiadásoknak körülbelül a negyedét már most is Berlin fedezi.

Franz Fischler, a brüsszeli bizottság illetékes tagja azt javasolta, hogy szakítsák meg a közvetlen kapcsolatot a mezőgazdák támogatása és termelésük mennyisége között, a kifizetéseket egyre inkább környezetvédelmi kritériumokhoz kössék, és az egyes gazdaságoknak juttatott segélyt 300 ezer euróban maximálják - foglalja össze a reformtervek lényegét a Financial Times. Margaret Beckett brit szakminiszter helyeselte a radikális megközelítést, és bírálta azokat az országokat, amelyek csak a meglévő rendszeren farigcsálnának. Nincsenek tekintettel a fogyasztók, az adófizetők és a termelők növekvő elégedetlenségére, a bővítés esetleges hatására és a WTO új fordulójára - olvasta a fejükre.

Franciaország ugyanakkor ellenzi a 2006-os költségvetési tárgyalások előtt a radikális reformokat. Az új párizsi kormány ehhez elődjénél is merevebben ragaszkodik, elutasítva mind Fischler, mind Schröder javaslatait. Nem fogadják el az általános árszínvonal, a mennyiségi kontingensek változtatását, még kevésbé a direkt támogatások csökkentését.

Franciaország, amely 2001-ben mintegy 9,4 milliárd euróval az EU-agrárpolitikából a legnagyobb hasznot húzta, úgy véli, hogy a keleti kibővítés elsősorban német nyomásra történik. Párizsnak érdeke a "német-francia tengely", de nem hajlandó bármilyen árat fizetni érte. A franciai fővárosban a mostani vita hátterében a német választási harcot is gyanítják. Bíznak abban, hogy az év végén tartandó koppenhágai csúcson kompromisszumos megoldás születik. Költségvetési kérdést a bővítés csak 2006 után fog felvetni - érvelnek, hozzátéve: az akkorra várható problémákról már most vitatkozni kell, de nem csak az agrárszektorról. Ennek ellenére a dán elnökség körében máris aggódnak, hogy a német-francia vita kiélesedése a csatlakozási tárgyalásokon késlekedésre vezethet (VG, 2002. június 28., 3. oldal).

vg-összeállítás