Támogatott pirulák: ki veszi be?
A legjobb, 2,31 minősítést az átláthatóság kapta, a stabilitásra átlagosan csak 1,92-os osztályzatot adtak. Pedig akkor még nyoma sem volt annak, hogy a kormány megváltoztatja az elődje által tavaly, három évre kötött gyógyszerár-megállapodást, ami a termelői árak változtatásában mindenképpen kiszámíthatóságot garantált. Az egyezség szerint ugyanis minden év júliusában az infláció 70 százalékának megfelelő emelésre adott módot.
A kormány és a gyógyszergyártók kérészéletű megállapodása csak a megelőző évtized gazdasági-társadalmi folyamataival együtt érthető meg. Annak elemzése ad választ arra, miért elégedetlenek a magyar gyógyszerpiac szereplői, köztük az innovatív és a hazai cégek a biztosító gyógyszerár-támogatási rendszerével.
A gyógyszerpiac nemzetközivé válása, a hazai gyógyszergyárak magánosítása merőben új helyzetet teremtett, ám a Magyarországon előállított készítmények csak lassan hozták be - vagy talán be sem hozták - a hasonló terápiákra alkalmazott, azonos hatóanyagú importkészítmények termelői árát. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy az egykor nemzetközi hírű magyar gyógyszeripar elsősorban a tőkehiány miatt egyre kevesebb eredeti molekulával rukkolt ki, így az innovatív gyógyszerek csaknem kizárólag importból kerültek be az országba. Márpedig az originális gyógyszer nagyon drága, hiszen előállításához 10-15 évi kutatómunka és 500-800 millió dollár szükséges.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgy 5-6 éve hozzáfogott az árak rendbetételéhez. Erre az 1992. évi költségvetéstől számítva a minden évben szisztematikusan alultervezett gyógyszerköltségvetés miatt is rákényszerült. Ám az akkori, a kelleténél 5 százalékkal kisebb büdzsével szemben tavaly a hiány már a költségvetés ötödére rúgott. Az idei 153 milliárdos előirányzatot pedig már eddig 30 százalékkal kellett kipótolni. Ez is oka lehet annak, hogy csúszik a gyógyszercégekkel kötött megállapodás végrehajtása, aminek következtében nincs termelői gyógyszeráremelés. Ilyen körülmények között azonban még a jó ártámogatási rendszert sem lehet betartani.
Az M&H Communications által végezett kutatás megállapításain nem szabad keresztülnézni. A gyógyszerválasztékra, ezzel a betegek ellátásának színvonalára lehet következtetni például a multik képviselőinek azon véleményéből, hogy Magyarországon a generikus (lejárt szabadalmi védettségű) és az innovatív gyógyszerek aránya egy elmaradott kelet-európai átlagot tükröz. Ha ez így van, elkerülhetetlen az originális gyógyszerek forgalomba hozatala, annál inkább, mert közismert a lakosság rossz egészségi állapota. A magyarok világelsők a daganatos, a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, valamint a következményeként beállt halálozásban.
Ennek ellenére a megkérdezettek 40 százaléka szerint nincs érdemi párbeszéd az innovatív készítmények forgalomba hozataláról a gyártók és a hatóság között. Egyébként az OEP új főigazgatója ezt erősítette meg azzal a kijelentésével: ha az új kormány betartaná az elődje által kötött megállapodást, nem kerülhetne föl egyetlen új szer sem a tb által támogatott gyógyszerek listájára.
A felmérés egy másik kérdése a cégek és a hatóságok érdemi kapcsolatát firtatta. A válaszadók között nem akadt egy sem, aki szerint érdemben kikérnék véleményüket a céget érintő döntéseknél. Pedig e nélkül nehéz jól képviselni a biztosítottak érdekeit a gyógyszerválasztékról, a termékekről folyó alkuk során. Talán érdemes lenne átgondolni a franciaországi rendszert. Ott - a biztosítóval kötött ár-volumen megállapodás miatt is - a gyártók figyelik egy-egy termékük piaci fogyását, sőt a versenytársaik is annak érdekében, hogy ne lépjék túl az az évre kialkudott gyógyszerkeretüket, s folyamatos legyen a betegek ellátása.
Egyébként a nemzetközi cégek hazai képviselőinek rossz a véleménye a magyar gyógyszerár-támogatási rendszerről. Kétharmaduk olyan kombinált támogatást vezetne be, amely az ártárgyalás mellett tenderrel szerezne be bizonyos orvosságokat. Harmaduk személyes és nyílt tárgyalást tartana megfelelőnek a hatóságok és a cégek között az előre kihirdetett feltételek alapján. A közbeszerzési és az elektronikus eszközökkel végzett versenytárgyalás nem alkalmas a jó gyógyszerár-támogatási rendszer alkalmazására.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy a kutatásban részt vevők 85 százaléka úgy látja: az EU-ban alkalmazott értékelési és támogatási irányelvek, valamint a hazánkban alkalmazott elvek és gyakorlat között nincs harmónia, de nincs közeledés sem.
