Termékdíjemelés januártól
A tervezett emelés január 1-jén, az április végén elfogadott, csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelettel egy időben lépne életbe. A cél: a csomagolt termékeket kibocsátó cégek legyenek érdekeltek abban, hogy januártól a termékdíj megfizetése helyett fokozatosan áttérjenek a csomagolási rendeletben bevezetendő licencdíjas megoldásra.
A hatályos szabályozás értelmében a Magyarországon működő vállalkozások termékdíjat kötelesek fizetni az általuk kibocsátott csomagolási anyagok után, amiből a költségvetés elvileg ennek ártalmatlanítását finanszírozhatja. Ugyanakkor az új csomagolási rendelet megteremti annak a feltételeit, hogy a vállalkozások a termékdíj megfizetése helyett licencdíjas rendszerre térhessenek át. Így 2005-ig teljesíteni lehet az EU elvárását, hogy a csomagolási hulladékok legalább 50 százalékát újrahasznosítsák. Ma ez az arány 35-38 százalék.
A licencdíjat a cégek nem a központi költségvetésnek, hanem egy a piaci szereplők által létrehozandó közhasznú szervezetnek fizetnék. Ez a befolyó licencdíjból átvállalná a szelektív hulladékgyűjtést végző önkormányzatok többletköltségeit, s finanszírozná a hasznosítást. Elsősorban a lakosság körében kell erősíteni, az ipari és kereskedelmi hulladék nagy részét ugyanis már ma is újrahasznosítják.
A rendszer előnye, hogy a befizetések mértékét közvetlenül a piaci költségek szabnák meg. Ám a piaci szereplők csak akkor fogják az új megoldást választani, ha az nem lesz drágább a termékdíjnál. Ezért indokoltnak tűnik, hogy januártól érezhetően megemeljék a termékdíjakat - fejtette ki lapunknak Viszkei György, a koordináló szervezet feladatainak betöltésére pályázó eddigi egyetlen jelölt, a legnagyobb piaci szereplők által létrehozott Öko-Pannon Kht. ügyvezetője. Az, hogy mennyi pénz folyik be végül a licencdíjból, elsősorban attól függ, a csomagolt termékeket kibocsátó cégek közül hány választja az új rendszert.
A kht.-t megalapító, illetve a csatlakozási szándékát jelző mintegy 40 vállalat jelenleg a csomagolóanyagok kibocsátásának hozzávetőleg 25 százalékát fedi le. Ha ez az arány eléri a 40-50 százalékot, a kht. 2,5-3 milliárd forintot fordíthat szelektív hulladékgyűjtésre. Erre jó példa egyébként Ausztria, ahol az ugyanerre a célra létrehozott szervezet több mint tízezer céggel áll már szerződéses kapcsolatban - mondta Viszkei.
Németh I. Gergely
