Viták a végrendeletekről
Korlátozható-e a hagyományos és a köztudatunkban meggyökeresedett végintézkedési formák száma? A szakemberek szerint nem. A új Ptk. koncepciótervezetének vitája során napirendre kerülvén öröklési jogunk aktuális kérdései is, elvetették a jelentős változtatási javaslatokat, amelyek elsősorban a közjegyzői gyakorlat alapján vetődtek fel. A közjegyzők a holográf végintézkedés - amit az örökhagyó elejétől végig maga ír és aláír -, s a közvégrendelet kizárólagosságát szorgalmaznák. Külföldi tapasztalatokra is hivatkozva úgy vélik, elhagyható lenne az allográf - két tanú együttes jelenlétében aláírt és természetesen a tanúk aláírását sem nélkülöző -, valamint a szóbeli végrendelet intézménye.
Érvként hozzák fel, hogy az allográf végrendelet a hagyatéki eljárásokban sok vita forrása. Ez a végintézkedés általában otthon készül. Az örökhagyó rendszerint valamelyik családtagjának diktálja, hiszen abban bízik meg, és neki is juttatja a hagyatékot, vagy annak egy részét. Ami viszont - hacsak az idevágó részt a végrendelkező nem saját kezűleg írja és aláírja - érvénytelenségi ok. Gondot okoz nemegyszer az is, hogy az allográf végrendeletet aláíró két tanú neve olvashatatlan, személyük azonosíthatatlan.
Szóbeli végrendeletre jogunk az életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet esetén ad lehetőséget, érvényességéhez két tanú szükséges. A közjegyzők úgy látják: a szóbeli végrendeletet többnyire az örökségben érdekeltek akkor találják ki, amikor hiányzik az írásbeli végintézkedés. Az esetek túlnyomó többségében csalás áll a szóbeli végrendelet mögött. Ha pedig így van, állítják a hozzáértők, akkor aligha kívánatos fenntartani.
Felvetik azt is: az érvényes végrendelkezés alapvető feltétele a belátási képesség. Az életét fenyegető rendkívüli veszélyhelyzetben azonban aligha tud objektívan, megfontoltan dönteni az érdekelt. Ugyancsak problémát okoz, ha az egyik tanú meghal, hiszen ilyenkor a másik voltaképpen azt mond, amit akar.
A közelmúltban egy tanácskozáson míg a közjegyzők az intézmény eltörlése mellett álltak ki, a bírák - akiket pedig gyakran próbára tesznek az ezzel kapcsolatos bonyolult és hosszadalmas jogviták - a szóbeli végrendelet fenntartásáért emeltek szót. A tervek szerint némiképp mégiscsak módosulnak majd az idevágó passzusok, nevezetesen: a szóbeli végrendelet jelenlegi három hónapos érvényességi ideje egy hónapra csökkenne, és két tanú helyett négyet kívánna meg a jogszabály. (MKK)
