Egyeztetések a hitelkeretről
A délkelet-európai stabilitási egyezmény keretében a magyar kormány által létrehozott kedvezményes hitel szerb részről történő felhasználásáról tárgyalt Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Kasza Józseffel, a szerb kormány elnökhelyettesével tegnap Budapesten. A tárgyaláson egyeztették a hitelnyújtás pénzügyi feltételeit és számos technikai kérdést, amelyet augusztus végéig közös dokumentumban rögzítenek.
A magyar kormány által 2000-ben a délkelet-európai stabilitási paktum keretében felajánlott 100 millió eurós keret kihasználási lehetőségei iránt igen nagy az érdeklődés - tudtuk meg Nagy Ferenctől, a belgrádi magyar nagykövetség külgazdasági attaséjától. Ám egyelőre még nem kapta meg Budapest Belgrádtól azt a listát, amely a jugoszláv kormány számára prioritást jelentő projekteket tartalmazza. Ha sikerül olyan listát összeállítani, amelynek támogatási vonzata meghaladja a 100 millió eurót, van lehetőség az összeg megduplázására - tette hozzá.
Az Eximbanknál, mely a keretet kezeli, határozottan érezhető az érdeklődés élénkülése, elsősorban vajdasági régiós ügyletek iránt. Ugyanezt tapasztalja Pallos András, az ITDH belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetője is, aki azzal is egyetért, hogy gyakran a tőkeexportot - ezen belül is főként a vegyes vállalatok alapítását - választják a kereskedelem finanszírozási hátterének biztonságosabbá tétele érdekében a magyar üzletemberek. Pallos egyébként mindenkit arra biztat, hogy most, a szerbiai konjunktúra elején igyekezzen bekapcsolódni az ottani üzleti életbe, akár kereskedelmi, akár tőkebefektetések révén. A privatizáció révén eddig mintegy 200 millió dollárnyi közvetlen működőtőke érkezett Jugoszláviába, az idén ugyanennyivel számolnak, ám jövőre már 1 milliárdot prognosztizál Belgrád.
Azért is érdemes megvetniük a lábukat a magyaroknak Jugoszláviában, mert viszonylag nagy piacot jelent, amelyre ma már szabadkereskedelmi feltételekkel, tehát igen kedvezően lehet szállítani. Egyrészt lehet számolni a szűkebb jugoszláv piaccal, ami mellé nyugodtan hozzá lehet venni Macedóniát is, s így egy 15 milliós piacra lehet betörni. Nem szólva arról, hogy a működő jugoszláv-orosz szabad kereskedelem miatt Jugoszlávián át sokkal kedvezőbb feltételekkel lehetne magyar élelmiszereket eljuttatni az orosz piacra. S bár ma még csak évi 4-4,5 milliárd dollárt tesz ki a jugoszláv import (ennek mintegy fele az exportjuk), vélhetően a gazdaság revitalizációja eredményeként ez komolyabb növekedésnek fog indulni.
Mindezeket mérlegelik is a magyar vállalatok, s Pallos tapasztalatai szerint már több tucat vegyes vállalatot alapítottak az elmúlt időszakban Jugoszláviában. Szerinte elsősorban az elektromos energia, a kőolaj és kőolajtermékek, a vegyipari cikkek, a papír-, a gép- és az élelmiszeripar terén élénk az érdeklődés.
