Európai üzleti körök zúgolódása
Zavart okozott a New Yorkban is jegyzett európai vállalatok körében a vezetői felelősség drákói szigorítását hozó új, amerikai jogszabály. A röviddel ezelőtt hatályba léptetett Sarbanes-Oxly-törvénnyel szemben Brüsszel ellenlépését sürgetik európai üzleti körök.
A német nagyvállalati körből összesen 24 kettős - európai-amerikai - jegyzésűt tartanak nyilván, a londoni FTSE100-as indexben szereplő cégeknek pedig mintegy fele a New York-i tőzsdén is jelen van. Ezek vezetői számára valós veszélyt jelent a Bush elnök által is jóváhagyott jogszabály, amely 20 évig terjedő börtönnel bünteti azokat a vállalatvezetőket, akiknek az irányítása alatt megsemmisítenek vagy megváltoztatnak könyvelési okmányokat, amelyek ügyében nyomozást rendeltek el az amerikai szövetségi hatóságok. Hasonló, 10-20 év közötti szabadságvesztés - és akár 5 millió dollárig terjedő pénzbírság - jár azoknak a vezetőknek, akik hamis pénzügyi beszámolót írnak alá. A törvény szerint az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC) beadandó jelentéseket minden esetben a vállalat vezetőjének és a főkönyvelőnek együtt kell aláírnia.
Az érintett német vállalatok - közöttük a Deutsche Telekom - védelmében az ottani iparszövetség (a BDI) vezetője lépett fel, aki kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak jogi eljárást kell indítania, ha nem sikerül közömbösíteni az uniós vezetőkre is veszélyt jelentő pénz- és börtönbüntetés kockázatát. Egy lehetséges eljárás módozatairól a szervezet máris megbeszéléseket folytat a pénzügyi szolgáltatásokért felelős brüszszeli biztossal. Frits Bolkestein a megkeresés nyomán levélben fejezte ki aggályait amerikai törvényhozóknak. A brit kereskedelmi miniszter is kapcsolatba lépett az ügyben amerikai kollégájával. A Financial Times idézi a brit bankárszövetség egy tagját, aki szerint a szigorítás nyomán egyre kevésbé lesz vonzó a vállalatok számára a külföldi tőzsdére való bevezetés. A lap egyébként emlékeztet arra, hogy New Yorkban esik az új tőzsdei bevezetések száma.
