Eva: szigorítás csak módjával

Sokáig úgy hittük, igaz, a kormánytól kiszivárgó információk ezt soha nem támasztották alá, hogy az egységes vállalkozási adó szabályainak kidolgozói valami olyan elemet építenek a rendszerbe, hogy látszólag a kormány hű marad ugyan eredeti ígéretéhez, mégsem lesz tolongás az adóhivatalnál, hogy átjelentkezzenek az új adóra.

Leginkább a társadalombiztosítási járulék tűnt olyan elemnek, amellyel az egyik kéz visszaveheti azt, amit a másik adott. László Csaba pénzügyminiszter többször is gondosan megkerülte a kérdést, hogyan fizetik a tb-t az evára áttérők.

A tegnap nyilvánosságra jutott tervezet ismeretében azt lehet mondani: történt ugyan némi szigorítás, de a másik kéz nem volt mohó, és nem vett el sokat.

Most már nehéz lenne visszavonulót fújni, az eva januártól beveszi magát sok kisvállalkozás szívébe. Apróbb félrehallások persze tetten érhetők a választási kampány során tett ígéretek és a normaszöveg összevetésekor.

A tervezet még számos gyermekbetegséggel bír, ezeket az érdek-képviseleti szervek bevonásával tartott konzultációkon sem voltak képesek kiszűrni. A 10 milliós árbevételi limit megtartása miatt nem tágulhatott a jogosult kisvállalkozások köre. Így kiszorul például a kisvállalkozások legnagyobb csoportja, azok, akik a kiskereskedelemben tevékenykednek.

Nem vállalnám fel annak elmagyarázását például, miért van az, hogy aki alkalmazott, az majdnem kétszer akkora adóteher mellett juthat a keresetéhez, mint az evázó "kényszervállalkozó".

A törvény megalkotása kapcsán számos esetben elhangzott, nem szeretnék a kiskapuk tucatját megnyitni az adóelkerülésre törekvők előtt, ellenkező esetben a legtöbb munkaadó evázásra kényszeríteni alkalmazottját, ezért a normaszöveg túlszabályoz egyes kérdéseket.

Azon is el lehet gondolkodni: mennyire családbarát intézkedés az, ha evázni családtagok üzleti érdekeltségeinek felülvizsgálata után engedik a vállalkozót. Ha csak az térhet át az új adónemre, akinek közeli hozzátartozója, felesége, élettársa, apja, fia... nem egyéni vállalkozó, sőt, nem is tulajdonos más vállalkozásban.

Mint ahogyan az is borítékolható, hogy jövőre megszaporodnak majd a "számlát adok" típusú hirdetések, ráadásul ezek ára is csökkenhet majd a 15 százalékos adó következtében.

Az eva szeszélyes: valamiért nem kedveli a kedvezményes, 12 százalékos áfa kulcsú tevékenységeket. Bolond lesz a vállalkozó 12 százalékos áfát felszámolni akkor, ha ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást el tudja adni 25 százalékkal drágítva is.

A fentieket figyelembe véve is azok, akik alkalmazhatják, nyilván örömmel át fognak térni, mert többségük anyagilag jobban jár. Olyannyira, hogy meg lehet kockáztatni: ez bizonyos feszültségeket is okozhat.

A gondokat megoldhatja egy nagyobb léptékű adóreform. A vállalkozók adóterhelését úgy kell csökkenteni, hogy akár evázik, akár nem, úgy érezze: igazságosan bánik vele az állam. A kormányprogram számol a nagyobb léptékű adócsökkentés lehetőségével, most már csak az a kérdés, úgy alakulnak-e a gazdasági folyamatok, hogy már 2004 körül meg lehessen tenni a merész lépést. A jelenlegi makroadatok ismeretében úgy tűnik, a radikális adóreform jövője legalábbis kétesélyes.