Készülés a schengeni feltételekre
A Külügyminisztériumban a Világgazdaságot úgy tájékoztatták, hogy nincs változás az eddigi magyar álláspontban, vagyis hogy az uniós csatlakozás időpontjáig átvesszük a közös vízumszabály rendszerét is. Ugyanakkor egyelőre nincs napirenden annak eldöntése, pontosan mikortól vezetnénk be a vízumkötelezettséget Ukrajnával és Jugoszláviával szemben, erről hivatalos tárgyalások sem folynak az érintett országokkal. Szabelko Alekszander, Ukrajna budapesti nagykövetségének tanácsosa kérdésünkre elmondta: eddig hivatalos értesítést nem kaptak Budapest ilyen irányú terveiről. Lapunk más forrásokból viszont úgy értesült, hogy lehetséges céldátumként jövő év szeptember elseje körvonalazódik.
Szinte biztosra vehető az is, hogy az év végén megszűnik a kishatárforgalom is Ukrajnával. Magyar részről ez elsősorban a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élőket érintheti. Magyarország eddig a Kárpátalján élő magyarokra való tekintettel csúsztatta el a vízumkötelezettség bevezetését, amelyet tavaly már életbe léptetett Oroszországgal szemben, s a jövőben is arra készül, hogy az adott időpontban érvényes uniós jogszabályok keretei között a legnagyobb kedvezményeket biztosítsa a határon túli magyaroknak a vízumok kiadásakor.
Magyarország a Romániával, Ukrajnával, Jugoszláviával és Horvátországgal közös határszakaszt tekinti potenciálisan külső határnak - tehát olyannak, amelyen az uniós csatlakozást követően a közös vízumszabályokat kell majd alkalmazni. Ezen mit sem változtat az a tény, hogy a schengeni információs rendszerhez való csatlakozás 2004-es EU-belépés esetén is elhúzódhat 2005-2006-ig, de akár ennél tovább is: az uniós csatlakozás időpontjáig így is át kell venni a közös vízumlistát. A szomszédos országok lakói közül a Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában és Romániában élőknek nem lesz szükségük vízumra a belépéshez, ám az ukrajnaiaknak és jugoszláviaiaknak előreláthatólag vízumról kell gondoskodniuk.
Az uniós szabályokba ugyanakkor rugalmas vízumkiadási megoldások, például többszöri belépésre jogosító engedélyek is "beleférnek". Megoldást jelenthet az is, ha a szóban forgó országok lekerülnek a vízumköteles államokat tartalmazó uniós listáról (mint történt az Romániával ez év elején). Radulovic Deian, Jugoszlávia budapesti konzulja lapunk kérdésére kijelentette: Belgrád reméli, hogy országa esetében erre a magyar EU-csatlakozásig sor kerülhet. A diplomata szerint a magyar fél egyelőre nem adott hivatalos értesítést arról, mikortól kíván vízumkötelezettséget érvényesíteni a jugoszláv állampolgárokkal szemben.
Csehország már 2000-ben vízumkényszert vezetett be az ukrán állampolgárokkal szemben, és ezt a példát nem sokkal később Szlovákia is követte. Prága és Pozsony gyakorlatilag már átvette az uniós vízumpolitika követelményeit, további szigorítások ezért nincsenek napirenden. Lengyelország 2003. július 1-jével mondja fel az Oroszországgal, Ukrajnával és Fehéroroszországgal érvényben lévő vízummentességi megállapodását - írja a European Report. Varsó ugyanakkor - Budapesthez hasonlóan - törekedni fog arra, hogy a lehetőségeken belül a továbbiakban is megkönnyítse ezen államok polgárainak beutazását, például többszöri belépésre jogosító, illetve hosszú időn keresztül érvényes vízumok révén. A vízumkiadás rendje és szigora azonban meg fog felelni a schengeni követelményeknek.
Lengyelország mellett Litvániát is érinti az a probléma, amely az Oroszországhoz tartozó, ám lengyel területek közé ékelt kalinyingrádi enklávé lakosainak az anyaországgal való kapcsolattartását érinti. Az érintett országok, továbbá az Európai Unió illetékesei az utóbbi időben egyre gyakrabban tárgyalnak a majdani esetleges vízumkönnyítésekről. Vilnius a napokban öt évig érvényes mágneskártyák kiadását javasolta vízum helyett a lengyel és litván területen átutazó kalinyingrádiak számára. Vlagyimir Jegorov ottani kormányzó ezt elfogadhatónak minősítette, ám Dimitrij Rogozin orosz elnöki megbízott az Interfax szerint kijelentette: nem szabad valamely oroszországi régió lakosait a többitől eltérő jogokkal felruházni. Moszkva szerint az egyetlen elfogadható - tehát az orosz szuverenitást nem csorbító - megoldás az lenne, ha az egykori nyugat-berlini korridorhoz hasonló vízummentes átjárást biztosítanának Kalinyingrád és az anyaország között.
