Párizs akkor enged, ha más is

Franciaország lapértesülések szerint csak akkor egyezik bele az EU közös agrárpolitikájának (kap) átalakításába, ha más tagországok is vállalnak anyagi áldozatot a közös kasszával kapcsolatban. Jean-Pierre Raffarin az Independent tudomása szerint nyíltan kijelentette, hogy "a britek érthető módon nagyon kötődnek az uniós büdzséből kapott visszatérítéseikhez, a spanyolok pedig a strukturális alapjaikhoz. Számunkra azonban fontosnak tűnik, hogy minden jelentős európai dossziét egy időben kezeljünk."

Az uniós költségvetés ez évre előirányzott 100 milliárd eurós kiadási főösszegéből 30 milliárdot tesznek ki a strukturális támogatások, s Spanyolország egymaga évi 7 milliárd eurót szív fel ezekből. Nagy-Britannia évi bő kétmilliárd eurót kap a költségvetési visszatérítés (rebate) keretében, amelyet még Margaret Thatcher harcolt ki. Az évi 43 milliárd eurót szétosztó kap legnagyobb haszonélvezője Franciaország, amelynek agrártermelői közel tízmilliárd eurónyi brüsszeli támogatáshoz jutnak évente a jelenlegi rendszerben.

Franz Fischler brüsszeli mezőgazdasági biztos júliusban ismertetett reformelképzelései (amelyek elválasztanák a támogatásokat a megtermelt áruk mennyiségétől) azonban a francia kormány felfogása szerint hosszú távon a gall gazdák szubvencióinak csökkenéséhez vezetnének, s ezért Párizs élesen ellenez bármiféle reformot 2007 előtt, noha azokról az Európai Bizottság szerint a jövő év végéig meg kellene egyezni. Egyes elemzők szerint a francia ellenkezés mögött az a megfontolás húzódik, hogy a reformok bővítés utánra halasztásával már könnyebb lesz ellenállniuk, mert addigra a kap tekintetében konzervatívnak tartott jó néhány új tag is Párizs szövetségese lesz (például Lengyelország) a német, brit, svéd, dán "reformtáborral" szemben.

Jean Glavany, az előző (szocialista) francia kormány mezőgazdasági minisztere a Le Monde múlt hét végi számába írt cikkében mindenesetre némileg váratlanul szembefordult a hivatalos párizsi reformfenntartásokkal, s arra hívta fel a francia kabinetet, hogy például a kap-reform támogatásával bizonyítsa eltökéltségét a költségvetési hiányok lefaragására. Szerinte ráadásul rendkívül súlyos hiba azt az illúziót kelteni az új tagállamokban, hogy a jelenlegi kapból a mostani szabályok szerint olyan nagy támogatásokat húzhatnak, mint a mai tagok.

Elemzők mindenesetre biztatónak tartják, hogy Schröder német kancellár és Chirac francia elnök múlt heti schwerini csúcstalálkozóján megállapodott: a december 12-13-i koppenhágai csúcs idejére közös álláspontot alakítanak ki a kap jövőjéről. Sokak szerint enélkül nem is lehet majd lezárni az EU-csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb jelöltekkel - emlékeztet a Süddeutsche Zeitung. A berlini és a párizsi vezetés négyhetente egyeztet majd a kapról, de mint a BBC megjegyzi, a szeptember

22-i német szövetségi parlamenti választások előtt nem sok esély van a megegyezésre.