Romló euróövezeti kilátások
Tegnap kiadott értékeléseiben mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) a korábbinál borúlátóbban értékelte az eurózóna konjunkturális kilátásait. A piaci elemzők véleményét tükröző Euroframe-prognózis ezzel összhangban immár alig több mint 1,5 százalékos GDP-bővülést jelez 2002-re.
Az Európai Bizottság az MTI jelentése szerint 0,7-1,0 százalékról 0,6-0,9-re mérsékelte az euróövezetben a harmadik negyedévben várható növekedés mértékét. A második negyedben az előzetes becslés szerint 0,3-0,6 százalék közötti ütemben bővülhetett a tizenkét tagállam összesített kibocsátása, az év első három hónapjában pedig - a tavalyi utolsó negyedév 0,2 százalékos visszaesése után - 0,3 százalékos javulást regisztráltak. Az EKB szintén tegnap közzétett havi jelentésében óvakodott attól, hogy számszerűen módosítsa a legutóbb 2-2,5 százalék közöttire becsült várható éves növekedési ütemet, ám a frankfurti szakértők a Reuters szerint úgy fogalmaztak: a korábban érzékeltnél immár több bizonytalansági tényező árnyékolja be a kilátásokat.
A kincstári optimizmustól nem vezérelt piaci elemzők ugyanakkor jóval kevesebb mint 2 százalékos növekedési rátát jósolnak az idei esztendőre. A Euroframe kutatói hálózatnak a Financial Times német kiadásában ismertetett legfrissebb prognózisa szerint a harmadik negyed éves összehasonlításban 1,8 százalékos GDP-bővülése (amit egy hónappal korábban még 2 százalékra becsültek) az esztendő utolsó három hónapjában 1,7 százalékra mérséklődhet. Ennek következtében az év egészében alig több mint 1,5 százalékos növekedésre számíthat az euróövezet.
A konkrét számokon túlmenően azért meglehetősen kiábrándító a mostani Euroframe-felmérés eredménye, mert e szerint a konjunktúra dinamikája már 2002 első felében elérte csúcspontját, és mostantól a helyzet csekély mértékű romlására lehet számítani. Korábban a legtöbb közgazdász arra számított, hogy a második fél év kedvezőbben alakul az elsőnél. Az elmúlt esztendőben végrehajtott monetáris lazítás hatása ugyan továbbra is érezhető, ám egyre csekélyebb mértékben - hangzik az indoklás. A megkérdezett szakértők a kedvezőtlen tényezők között említik még a gyenge kiskereskedelmi forgalmat, továbbá azt is, hogy az erős euró fékezi az exportdinamikát.
