Toporgók az euró kapujában

Szeretné is az eurót, meg nem is az a három ország, amely tagja ugyan az Európai Uniónak, de megtartotta saját devizáját. A dánok, ha nem is nagy többséggel, de legutóbb is leszavazták a csatlakozást az eurózónához, míg a svédek várhatóan jövőre próbálkoznak újra.

Nagy-Britannia a kezdetek kezdetén azért nem adoptálta az eurót, mert úgy ítélték meg, hogy a brit gazdaság egészen más ciklusban tart, mint az európai, és ezért nem lenne szerencsés összekapcsolni őket. Időközben az európai gazdaságok is lelassultak, míg a brit nem igazán tért magához, bár az idén valamivel magasabb növekedést várnak a szigetországban, mint a kontinensen. Ezzel együtt a korai csatlakozás feltehetően még jobban megnehezítette volna a britek helyzetét.

Azon évekig lehet vitatkozni, hogy jót tenne-e az euró bevezetése Angliának, és hogy rövid és hosszú távon ennek milyen hatásai lennének. A piac azonban a maga sajátos módján értékelte a lehetőségeket. Az utóbbi időben jelentős mértékben gyengült a font sterling az euró ellenében, ez az időszak pedig - nem véletlenül - egybeesett azzal, hogy felerősödtek a spekulációk az eurózónához való csatlakozásról. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy a befektetők nem rajonganak az ötletért.

Dániában - egyébként ebben az országban veszik a legkomolyabban az európai integrációs kérdéseket az állampolgárok - 2000-ben egy hajszállal ugyan, de az euró ellenzői győztek. Az 1999. januári állapotokhoz viszonyítva az is elmondható, hogy a dánokat érintette legkevésbé a kérdés, mivel a dán korona ingadozott a legszűkebb sávban az euróhoz képest az elmúlt három és fél évben.

Svédországban már más a helyzet. A szociális jóléti állam régóta nehézségekkel küszködik, és a monetáris unió elindulásakor sem érezték úgy, hogy készek lennének belépni a valutaközösségbe. Egy ideig minden rendben is ment, a svéd korona még erősödött is az euróval szemben, de az utóbbi két évben 20 százalékkal gyengült, amit már a svédek is sokallnak. Az ilyen problémák természetesen megszűnnének, ha csatlakoznának az eurózónához, ugyanakkor erre továbbra sem állnak teljesen készen.

A maastrichti kritériumok többségét Stockholmban gond nélkül teljesítették, ez alól csak a svéd korona túlzott volatilitása jelent kivételt. Szabályozási téren azonban vannak még elmaradások, mint arra az Európai Bizottság kétévente elkészített és nemrég publikált tanulmánya is rávilágít. A bizottság kifogásolta a jegybanki szabályozást, amely nem kompatibilis a maastrichti alapelvekkel.

A svéd kormány mindenesetre nem tett le arról, hogy a jövő évben népszavazásra bocsássa az euró bevezetését, ennek szerdai bejelentését a korona erősödésével értékelte a piac. Az elemzők konszenzusos számításai szerint 70 százalék annak az esélye, hogy Svédország 2005 végéig csatlakozik az eurózónához és 78 százalék, hogy 2006 végéig, a korona árfolyamát pedig 8,7-re jósolják az euróval szemben. Jelenleg 9,33 koronát ér a közös európai deviza.

A közvélemény ez idáig nem túlzottan támogatta az eurót, de az utóbbi fél évben a kutatók szerint kedvező irányban változott a lakosság hangulata.

A dán kormány, amely szintén bízik abban, hogy 2005-re keresztül tudja vinni a csatlakozást, azt reméli, hogy egy esetleges svéd "igen" sokat lendít majd a dánok hangulatán is. Angliával egészen más a helyzet, a kedvező svéd eredmény aligha befolyásolná a szavazókat, míg egy kedvezőtlen valószínűleg esélytelenné tenné a csatlakozást.