Várják a jelöltek az agrárpénzeket
Késik az EU agrártámogatásait menedzselő integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (angol rövidítéssel IACS) bevezetése Lengyelországban, s emiatt félő, hogy a lengyel gazdák nem kapják meg idejében a közös agrárpolitikából (kap) nekik járó közvetlen kifizetéseket a csatlakozást követően - derül ki az EUobserver összeállításából. Eszerint az IACS kiépítését a lengyelek a szarvasmarhák nyilvántartásának kidolgozásával kezdték, eleve késve, ráadásul a rendszer felállítására kiírt tendert a varsói kormány a napokban eljárási hibákra hivatkozva visszavonta.
Az IACS Magyarországon három fő részből áll majd: a szarvasmarha-nyilvántartási rendszeren kívül a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (mepar), a gazdaregiszter, illetve a mindezek összevezetését lehetővé tevő informatikai hálózat a része. Hazánk a lengyeleknél jobban áll az előkészületekkel, mivel a szarvasmarha-nyilvántartási rendszer létezik, s a gazdaregiszteren is csak kisebb módosításokat kell elvégezni.
A mepar előkészítéseként jelenleg is zajlik egy projekt Promepar néven hat településen, mintegy ötszáz gazda, illetve gazdaság részvételével. A november végén záruló kísérlet eredményeinek kiértékelése után 2003 áprilisától lehet kiterjedtebb, az ország mintegy felét bevonó rendszert kiépíteni, s ha a kormány biztosítja a rendszer kiépítéséhez szükséges 2 milliárd forintot, akkor a 2003. decemberi határidőre hazánk képessé válik az IACS működtetésére - véli Bokor Péter, az FVM főosztályvezető-helyettese.
Az EU ugyan felajánlotta, hogy az újonnan csatlakozók átmenetileg egyszerűsített rendszert is bevezethetnek az IACS helyett, de szakértők szerint kérdéses, hogy érdemes-e ezt választani. Az egyszerűsített rendszer mellett is szükséges lesz ugyanis a szarvasmarhák esetében olyan adatokat nyilvántartani állat-egészségügyi céllal, amelyekhez képest az IACS már nem jelent nagy többletköltséget. Hasonló a helyzet a parcella-nyilvántartásnál: a kifizetésekhez az IACS nélkül is tudni kell, hol, ki mekkora területet használ, ehhez képest azt nyilvántartani, hogy mit termel, már nem jelent nagy többletköltséget. Csupán kismértékű megtakarítás lehetséges az IACS nélkül intézményfejlesztési szempontból - véli Pete Nándor, a Külügyminisztérium szakértője.
Elemzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az IACS és az egyszerűsített rendszer közötti választás alapvetően politikai kérdés: az egyszerűsített (területalapú) rendszer alkalmazása esetén ugyanis olyan ágazatok termelői is támogatást kapnak, amelyek később, az IACS-re való átállás legfeljebb ötéves átmeneti idejének lejárta után már nem lesznek jogosultak rá - persze így a többi ágazatnak kevesebb pénz jutna. Erre a választásra minden bizonnyal csak a csatlakozási tárgyalások legvégén kerül sor, hiszen például a közvetlen kifizetések terén alkalmazott átmeneti időszak hossza, illetve a kifizetések kezdeti nagysága is befolyásolja a döntést.
