BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szabványügy: EU-tagság jövőre

Január 1-jétől a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) teljes jogú taggá válik az Európai Szabványügyi Bizottságban (CEN), s ezzel teljesül hazánk EU-csatlakozásának utolsó szabványügyi feltétele is. A magyar ipar számára ettől kezdve hatványozottan jelentkezhet az uniós szintű szabványosítási folyamatban való részvétel haszna.

Jó néhány magyar cégnek, sőt egész honi ágazatoknak a fennmaradása múlhat azon, hogy a gyors ütemben előrehaladó uniós szabványosítási folyamatban olyan szabványok szülessenek, amelyek lehetővé teszik a kiépült hazai gyártósorok további működtetését. Ha egy-egy új európai szabvány nincs tekintettel a kialakult magyar gyártási gyakorlatra, az a fennmaradó cégeknek is súlyos hátrányt okoz az egységes piacon uralkodó éles verseny-ben. További érdekérvényesítési előnyt jelenthet az eddigi társult jogviszonyhoz képest, ha egy-egy fontos ágazatban Magyarország adhatja majd a CEN adott területre szakosított technikai bizottságának (TC) titkárságát.

A teljes körű CEN-tagság az eddigi társult jogviszonyhoz képest óriási előrelépést jelenthet a magyar iparvállalatok számára az európai szintű érdekérvényesítés terén - véli Haba József, az MSZT főosztályvezetője. Januártól Magyarországnak is 3 szavazata lesz a CEN-beli döntéshozatalban az összesen 105-ből (akárcsak a kelet-közép-európai térségből eddig egyedül csatlakozott Csehországnak, miközben például Németországnak 10). Ez hasznos eszközrendszert ad a magyar szabványosítók kezébe, hiszen a minősített többségi döntéshozatalnak köszönhetően lehetőség nyílik koalíciók kötésére a különféle szavazások során. Ezzel a hazai ipar számára meghatározó területeken szerezhetünk támogatást más országok számára fontos területeken adott magyar támogatásért cserébe. A CEN működési rendjében tehát megvannak a lehetőségek arra, hogy egyes tagországok nemzeti érdeküket érvényesíteni tudják uniós szinten is.

További előnyt jelent a CEN-tagság által biztosítható naprakész tájékozottság az uniós szabványosítási ügyekben, amely lehetővé teszi, hogy a hazai cégek már előre fel tudjanak készülni a várható szabványosítási lépésekre. Ez többek között azért fontos, mert egy-egy új európai szabvány általában a megjelenésétől számított fél éven belül automatikusan magyar nemzeti szabvánnyá is válik azáltal, hogy az MSZT angol nyelven kihirdeti - szintén az EU-tagság feltételeként vállalt kötelezettséget teljesítve. Ha van rá igény, szakmai érdek és pénz, akkor később megjelenik magyar nyelven is, de az uniós szabványoknak már jelenleg is csak 32 százaléka létezik magyarul, s ez az arány várhatóan tovább csökken majd (hasonlóan a többi kis európai nyelv esetéhez, hiszen a CEN-nek csak három hivatalos nyelve létezik: az angol, a német és a francia - egyébként vannak olyan gyorsan fejlődő szakterületek, ahol még a németeknek sem éri meg lefordítani az új európai szabványokat, ők is angolul hirdetik ki). Mára egyébként gyakorlatilag mind a 14 ezer európai szabvány átkerült a magyar szabványok közé.

Az élet-, egészség- és vagyonvédelmi célú szabványok megalkotása során közérdek a magyar részvétel, s így elvárható, hogy az állam e téren hozzájáruljon az MSZT költségeihez - véli Haba József. Az MSZT tavaly 104 millió forint támogatást kapott a központi büdzséből, ezt az aktív CEN-tagságból eredő többletfeladatok miatt a főosztályvezető szerint legalább 363 millióra kell emelni az idén, de ebben az öszszegben csupán két TC-titkárság működtetése szerepel.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.