Lassan javuló gazdasági klíma az eurózónában
Az Európai Bizottság havi jelentése szerint kismértékben javult az üzleti hangulat az eurózónában szeptemberben. Ennek ellenére az idei növekedési kilátások nem túl biztatóak, a legtöbb elemző csak a jövő év elején számít a gazdaság bővülésére. A piaci szakértők véleménye is megváltozott az elmúlt hónap során, most a nagy többség szerint még az idén sor kerül 25-50 bázispontos kamatcsökkentésre.
Az Európai Bizottság legfrissebb havi jelentésében az üzleti hangulatot leíró index értéke ugyan az augusztusi 98,7-ről 98,9 pontra emelkedett a múlt hónapban, de még mindig a júliusi 99,0-es érték alatt marad. A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy augusztusban volt a mélypont, komoly növekedésre azonban az idén már nem nagyon lehet számítani.
Ezzel a piaci elemzők is egyetértenek, a növekedés beindulását mindenki a jövő év elejére várja. Némi lökést adhatna a folyamatoknak az Európai Központi Bank is, amennyiben végre beadná a derekát, és kamatcsökkentéssel segítené elő a gazdasági élénkülését.
Az EKB vezető tisztségviselői részéről ilyen értelmű kijelentés nem hangzott el, Ottmar Issing vezető közgazdász szerint igaz, hogy a növekedés megindulásának időpontja a részvénypiaci árfolyamesések miatt 2003 elejére tolódott, a kamatok mégis megfelelő szinten vannak. Az idénre 0,4, jövőre pedig 2,5 százalék körüli növekedésre számít az EKB. Ennek ellenére a piaci szereplők egy része úgy véli, hogy még az év vége előtt sor kerül egy kamatcsökkentésre, ami az Euribor futures kontraktusok árfolyamába is beárazódott az elmúlt időszakban.
Az EKB mozgásterét ugyan némileg szűkíti a szeptemberi inflációs adat, ami ismét a fogyasztói árindex emelkedését mutatta, a gyenge növekedési kilátások miatt azonban aligha kell tartaniuk komoly inflációs veszélytől. A Reuters/NTC beszerzési menedzserindex értéke szeptemberben ismét 50 alá süllyedt az augusztusi 50,8-es értékről. A múlt havi 49,8-es index gyakorlatilag a gazdaság zsugorodására utal, ami elsősorban a német részindex nagymértékű csökkenésével magyarázható. Az ipari termelői árak ugyanakkor mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek, az eurózóna munkanélküliségi rátája pedig 8,3 százalékon stagnál.
Az EKB szakértők szerint megtehetné, hogy csökkenti kamatait, az iraki konfliktushelyzet és a gazdasági lassulásra utaló makroadatok mind a kezére játszanak. A Reuters szerdai piaci felmérése szerint a megkérdezett 52 elemzőből 11 vár kamatcsökkentést, ami önmagában nem sok ugyan, de nagy elmozdulás az augusztusi eredménytől, amikor csak egyetlen válaszoló vélte úgy, hogy még az idén sor kerül monetáris lazításra.
