Agrárbüdzsé: ellenzéki bírálat
Nem felelnek meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírásainak a kormány jövő évi agrár-költségvetési elképzelései - állították lapunknak ellenzéki képviselők. Font Sándor, az MDF szakértője elmondta: a törvényjavaslatban szereplő 337 milliárd forintos FVM-büdzsé csak 5,8 százalékkal nagyobb az idei 319 milliárdnál, miközben az agrártárca is minimum 9 százalékos kötelező forrásbővítést ismer el. A puska most visszafelé sül el - utalt Font az előző kormányzati ciklusra, amikor a jelenlegi koalíció pártjai - a szükségesnél kisebb pénznövelésre hivatkozva - csaknem végig törvénysértéssel vádolták az Orbán-kabinetet.
A miniszter és a tárca közigazgatási államtitkára ugyanakkor a jövő évi agrárbüdzsét már korábban törvényesnek minősítette, és szerdán a parlamentben ugyanígy foglalt állást Szanyi Tibor politikai államtitkár is. Szerinte a költségvetés 235 milliárd forint agrártámogatást irányoz elő 2003-ra, ami - az ígéreteknek megfelelően - 20 százalékos emelést jelent az ez évi 195 milliárdhoz képest. Az FVM-büdzsé az úgynevezett intézményi kiadásokat is tartalmazza, így lehet a tárca költségvetése 337 milliárd forint. A kormányzati állásfoglalás szerint az agrárfejlesztési jogszabály csak a támogatásoknál ír elő kötelező növelési ütemet, vagyis a dotációk az agrárbüdzsén belül elvileg az intézményi költségek rovására is bővülhetnek. A 20 százalékos (40 milliárdos) támogatásbővülés tehát elképzelhető úgy is, hogy az FVM teljes költségvetése csak 5,8 százalékkal nő.
Mint ismert, a Horn-kormány idején elfogadott fejlesztési törvény a támogatásoknál évről évre legalább GDP-bővüléssel arányos, reálértéktartó növelést határoz meg. Ezen felül konkrét mérték nélkül rendelkezik arról is, hogy a hazai agrártermékek unióhoz viszonyított dotációs hátrányát csökkenteni kell. Az agrártárca szerint a költségvetési törvényjavaslat hazai forrásokból 11 százalékos növekedést (216 milliárd forintnyi dotációt) irányoz elő 2003-ra, ami meghaladja a jogszabály alapján járó, GDP- és inflációarányos 9 százaléknyi minimumot. Az EU-s felzárkóztatást célzó, második kitétel pedig úgy teljesül, hogy az agrárium jövőre várhatóan 19 milliárdnyi uniós SAPARD-forrást is igénybe vehet. Így duzzadhatnak a támogatások a 21 százalékos többletet jelentő 235 milliárd forintra - állítja az FVM.
Az ellenzék szerint viszont az egyébként is bizonytalan SAPARD-pénzeket nem lehetne hazai támogatásokként beállítani, vagyis a magyar költségvetésben valójában nincs meg a forrás a fejlesztési törvény teljesítéséhez. Farkas Sándor (Fidesz), a mezőgazdasági bizottság volt elnöke erre utalva közölte: a korábbi MSZP-s pénzügyi ígéretek és a beterjesztett, gyenge agrár-költségvetési elképzelések köszönő viszonyban sincsenek egymással. Visszalépésként, stagnálásként értékeli az agrárdotációs terveket az MDF is. Font Sándor leszögezte: a jövő évi pénzkeret megállapításakor az idei agrárkonszolidációs programhoz nyújtott 60 milliárdos plusztámogatást is bázisként kellene figyelembe venni. Ez pedig azt jelentené, hogy a most tervezett jövő évi dotációkat ennyivel növelni kellene, ami 400 milliárd körüli FVM-büdzsét eredményezne.
Kérdésünkre Farkas és Font is megerősítette, hogy a két ellenzéki párt számos agrárjellegű módosító indítványt nyújt be a költségvetéshez. Font többek között elfogadhatatlannak nevezte a beruházási, az erdősítési és a vidékfejlesztési támogatások tervezett mértékét. Az MDF külön összeget szánna a gazdák uniós felkészítésére. Az agrárbüdzsének jobban kellene szolgálnia a termelők EU-s felzárkóztatását - erősítette meg Farkas is.
