A legköltségesebb hónap

A GDP 9,4 százalékáig nőtt az államháztartás hiánya tavaly - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) gyorsjelentéséből, mely nem tartalmazza még az önkormányzati alrendszer eredményét. Az eredeti deficitcélok háromszoros túlteljesülése mögött az áll, hogy a bevételi sorok "csak" 9,5 százalékkal teljesültek túl, ám a kiadások 24,3 százalékkal lettek magasabbak a legelső terveknél.

A PM által közreadott 9,4 százalékos GDP-arányos deficit 5,4 százalékponttal magasabb annál, amennyit László Csaba pénzügyminiszter prognosztizált május végén. Ugyan az év végi számok kiugróak, ám nem nevezhetők meglepőnek. Az Országgyűlés ugyanis még karácsony előtt fogadta el azt a büdzsémódosítást, mely értelmében 565 milliárddal emelkedhetett meg a deficit. Ám arra rég volt példa, hogy a december 23-án újraírt előirányzat se legyen köszönő viszonyban a tényleges eredménnyel.

Az államkassza hiánya a karácsonykor újraírt előirányzatot 25 százalékkal haladja meg. A december 23-i számokat a bevételek 3,5, a kiadások pedig 7 százalékkal haladják meg. A központi költségvetésben az eltérés 21 százalékos, a társadalombiztosítási alrendszerben pedig 339 százalékkal magasabb a deficit a megengedettnél.

Szerettük volna megtudni a pénzügyi tárcánál, mi indokolja, hogy egyetlen hét alatt ekkora eltérések keletkezzenek a büdzsében. Sem erre, sem arra nem válaszolt a minisztérium, lesz-e bármiféle következménye a súlyos pontatlanságnak.

A piac szkeptikusan fogadta a gyorsjelentést. Elemzők az MTI-nek elmondták: a decemberi hiány nagyjából megfelelt az előzetes várakozásoknak, de meghaladja a pénzügyminiszter által korábban közölt várható értéket.

Az OTP Bank által várt értéket 30 milliárd forinttal haladja meg a közzétett adat - vélekedett Kaposi Zsolt, a bank elemzője. Hozzátette, hogy a 2002. évi hiány mértékére már nem fordítanak különösebb figyelmet a befektetők. Ennek ellenére óvatosságra int amiatt, hogy a kormányzat néhány 2003-as kiadását, úgy tűnik, átcsoportosította 2002-re.

Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank Rt. munkatársa szerint politikai okai is vannak a magas hiánynak. Az MTI-nek kifejtette, a tavalyi költségvetéshez számolt kiadások segítségével az elkövetkezőkben könnyebb lesz javuló tendenciát felmutatni.

Az elemző egyébként aggályosnak tartja a 2003. évi költségvetési tervezetet, szerinte ugyanis a bevételek terén túlzottan optimista a kormány. Véleménye szerint nehezen tartható az előrejelzés szerinti 4,4 százalékos GDP-növekedés, a kisebb bővülés pedig a bevételek csökkenését is jelenti.