Váratlan kamatcsökkentés

A Magyar Nemzeti Bank szerdán 8,5 százalékról 7,5 százalékra szállította le az irányadónak tekintett alapkamatot. Ezt megelőzően 2001 májusa óta első ízben intervencióra kényszerült, mert a forint a két irányban 15 százalékos sáv erős oldalának széléhez tapadt. Missura Gábor jegybanki szóvivő csak az intervenció tényét közölte, azt nem mondta meg, milyen értékben vásároltak devizát, de megfigyelők szerint több száz millió euróról lehet szó.

A piac a monetáris tanács hétfői ülésétől várta a kamatcsökkentést, a jegybank legfőbb monetáris politikai döntéshozó szerve azonban akkor nem lépett. Járai Zsigmond jegybankelnök egy bécsi pénzügyi konferencián a Reuters hírügynökség szerint az inflációs veszélyre hivatkozva még kizárta az irányadó kamat leszállítását. A hét elején eközben tovább erősödött a forint, amihez hozzájárult a tegnapi jó inflációs adat is.

A monetáris tanács tegnapi közleménye szerint a mostani kamatvágás ellenére erős marad a forint, amire az infláció elleni harcban van szükség. László Csaba pénzügyminiszter reméli, hogy a vártnál kisebb pénzromlás miatt a vállalatok várhatóan visszafogottabb bruttó béremelésekről döntenek, ami tágíthatja a jegybank mozgásterét. László szerint az alacsonyabb kamatok segíteni fogják a vállalkozásokat.

Decemberben a piaci előrejelzéseknél valamivel alacsonyabb, 4,8 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő drágulás mértéke. Összességében tavaly teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célkitűzése, hiszen az árindex decemberben a 3,5-5,5 százalékos sávban volt.

Tavaly a legnagyobb mértékben a szeszes italok, a üzemanyagok és a szolgáltatások ára emelkedett. Átlag alatti volt a drágulás az élelmiszerek, az importcikkek és a háztartási energia körében.

Az élelmiszerek egy hónap alatt összességében olcsóbbak lettek. A nemzetközi trendek miatt nagy az esély, hogy az idén sem lesz jelentős drágulás.

Kedvező, hogy a felpörgetett gazdaság ellenére a keresletérzékeny szolgáltatások inflációja is csökkenő tendenciát mutat - mondja Kaposi Zsolt, az OTP Bank elemzője. Kedvezőtlen viszont a tartós fogyasztási cikkek áralakulása - véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. 2002 decemberében alig 2,5 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, mint a másfél évvel korábbi sávnyitás időpontjában. Márpedig a forint erősödése azóta mintegy 10 százalékkal tette olcsóbbá a termékeket az importőröknek.

Ugyanakkor egyértelműen az inflációs nyomás enyhülésére utal, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett "alapdrágulást" mérő maginflációs mutató novemberhez képest csökkent - mondja Kaposi. A tavalyi inflációs cél teljesülése hozzájárulhat ahhoz, hogy a jegybank idei és jövő évi inflációs célját elfogadja a piac, így jótékony hatást gyakorolhat a várakozásokra - véli Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője.

A piaci szakértők azonban nem bíznak abban, hogy teljesülhet az MNB azon szándéka, miszerint 2003 végén 4,5 százalék alatt legyen a fogyasztói árindex. Jelenleg az tekinthető konszenzusnak, hogy egész évben a 4,5-5,5 százalékos tartományban mozog majd a mutató.

A benzinárak miatt akár a decemberinél magasabb árszínvonal-emelkedést is kimutathat a KSH az év első hónapjában - véli Duronelly, Kaposi szerint viszont az élelmiszerek kedvező trendjét elnézve akár 4,5 százalékra is csökkenhet az árdinamika.