Az adatszolgáltatási kötelezettség növekszik

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt jelentősen növekedhet a vállalatok adatszolgáltatási kötelezettsége. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank számára ugyanis 2004-től számos olyan információforrás megszűnik, amely nélkül pontatlanná válhatnak a szolgáltatáskereskedelmi adatok.

Magyarország szolgáltatásának export- és importadatai (az európai országok többségéhez hasonlóan) elsősorban a pénzintézeti átutalások feldolgozásával összeállított nemzetközi fizetési mérlegből származnak. A pénzmozgásokat megfigyelő rendszer azonban nem elégíti ki az egyre részletesebb adatigényeket. Ezenkívül a már elfogadott jogszabályok miatt az EU-n belüli pénzügyi átutalásokat sem lehet teljes egészében megfigyelni: jelenleg a 12 500 euró értékű tranzakcióknál húzták meg a határt az adatszolgáltatási kötelezettségre, ami 2004-ben 50 000 euró lesz, ezáltal csökken a rendelkezésre álló információ. Éppen ezért a korábbinál jóval nagyobb hangsúly helyeződik a közvetlen vállalati adatszolgáltatásra.

Az új adatgyűjtési rendszer megvalósításának első lépése egy olyan, mintegy 30-35 ezer vállalkozást érintő egyszeri felvétel (cenzus) végrehajtása, amely felméri a hazánkban működő és üzleti szolgáltatás-külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági szervezeteket. A KSH azokat a cégeket vonja be a felmérésbe, amelyek "potenciálisan" ilyen tevékenységet folytatnak. A kérdőíves felmérés adataiból felépülő vállalati nyilvántartási rendszer fogja szolgálni a 2003-tól kialakítandó új, negyedéves gyakoriságú adatgyűjtés mintavételi keretét. A vállalatok felmérésével a KSH reményei szerint előzetes képet kaphat a magyar szolgáltatás-külkereskedelem jellemzőiről, a különböző szolgáltatási kategóriák koncentráltságának mértékéről. Ennek ismeretében a rendszeres, negyedévenkénti megkérdezéshez már csak az érintett adatszolgáltatókat kell megkeresni a speciális, az ő működési területüket érintő kérdőívekkel.