A költségvetés lakáskiadásainak évente el kellene érnie a GDP 2,8 százalékát a jelenlegi 2 százalékkal szemben - jelentette ki Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója a nemzeti lakásprogram (nlp) szakmai vitájának nyitórendezvényén. Az Otthon Európában elnevezésű, 15 éves program költsége még bizonytalan - tette hozzá.

A program céljaként a lakosság igényeit kielégítő, megfizethető lakáskínálat kialakulása jelölhető meg - mondta -, a fenntartható támogatási rendszer és a lakosság folyamatosan javuló életminősége mellett. A lakáshoz jutás és a szociális rendszer reformja keretében kiemelten kívánják támogatni a lakbéreket. Az első ütemben azonban csak az új bérlakásokba költözők lakbérét egészítené ki az állam, s majd csak egy második ütemben terjesztenék ezt ki a használt bérlakásokra is. Havonta és négyzetméterenként 400-600 forint ma Magyarországon a megfizethető lakbér - hívta fel a figyelmet Hegedűs, hozzátéve -, ezzel szemben legalább 2100-2200 forintot kellene kapniuk az építési vállalkozóknak, hogy befektetésük szolid nyereséggel megtérüljön. Az elképzelések szerint a két összeg közötti különbözetet a legrászorultabbak esetében a költségvetés finanszírozná.

Az állam közvetlen lakástámogatásra az idén 140 milliárd forintot fordít - jelezte Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott. Úgy vélte, az elkövetkező 15 évben megteremtődnek azok a feltételek, melyek több lakás építésére és bérbeadására ösztönzik a befektetőket. Ahhoz, hogy a program a jövő év elején elindulhasson, a társasházi, a lakásszövetkezeti, az építési igazgatási, valamint a lakbértörvény módosítása, illetve megalkotása szükséges - jelentette ki Csiha Judit, a Belügyminisztérium lakásügyi kollégiumának vezetője. A jogszabálytervezeteket a kormány ősszel terjeszti az Országgyűlés elé. (VG)