Az uniós külügyminiszterek tegnapi ülésükön tárgyaltak a múlt héten benyújtott horvát csatlakozási kérelemről. Brüszszeli tisztviselők emlékeztettek rá, hogy Zágrábnak még az EU-val kötött társulási egyezménye sincsen ratifikálva. Egyes tagállamok nehezményezik ugyanis, hogy Horvátország nem működik együtt kifogástalanul a délszláv háborús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszékkel.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke azonban üdvözölte a csatlakozási kérelem benyújtását, hangsúlyozva, hogy az unió bővítési folyamata és felépítése csak a balkáni államok belépésével tekinthető majd befejezettnek. Prodi elismerte ugyan, hogy ez túlmutat az integráció alapító atyáinak elképzelésein, de hozzátette: a balkáni államoktól nemcsak az uniós gazdasági és adminisztratív normák átvételét, hanem az emberi, szociális és polgári jogok tiszteletét is várják.

Az EU soros elnökségét betöltő Görögország felszólította a tagállamokat, hogy növeljék a balkáni országoknak nyújtott segélyeket, többen azonban ódzkodnak a pótlólagos kötelezettségvállalásoktól. Az Egyesült Államok térségbeli jelenlétének csökkenésével pedig egyre erősödik az unióra nehezedő nyomás, hogy részletesebb gazdasági és politikai fejlesztési tervekkel álljon elő jelenlegi ígéreténél, amely szerint a délkelet-európai országok - ha jól haladnak a reformokkal - egy nap csatlakozhatnak az EU-hoz. Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter szerint Zágráb jelentekezése megnyitja majd az utat mindezen kérdések megtárgyalása előtt, amelyek így a júniusi EU-csúcs központi témájává válhatnak - írja az EUobserver.