A nagy AI-sztori: Szabályozni kell az algoritmust, mielőtt az szabályoz minket
A mesterséges intelligencia (MI) nemcsak a technológiát, hanem a közbeszédet, a kultúrát és a jogot is formálja. „Az MI nem pusztán eszköz, hanem hatalmi tényező” – fogalmazott Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke A nagy AI-sztori legújabb epizódjában. A beszélgetésben Aczél Petra kommunikációkutatóval, a Széchenyi István Egyetem professzorával együtt arról beszéltek, miként lehet szabályozni a mesterséges intelligenciát úgy, hogy az ne korlátozza, hanem védje az emberi döntéshozatalt és kulturális önazonosságot.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
Koltay András szerint a legnagyobb kihívás, hogy az algoritmusok ma már láthatatlan döntéshozóként vannak jelen az életünkben. „Nem mindig tudjuk, miért látunk egy hírt, egy hirdetést vagy egy videót – de az algoritmus mindig tudja, mit akar elérni velünk” – mondta. Ez a jelenség szerinte nem pusztán technológiai, hanem kulturális és demokratikus kérdés is: hogyan maradhat meg az ember autonómiája a digitális térben, ahol a tartalmat mesterséges logikák válogatják. Aczél Petra ehhez hozzátette:
Az MI korában újra kell értelmeznünk a közösségi felelősséget. Nem elég az etikai kódex – közös gondolkodás kell arról, mit jelent embernek maradni egy algoritmusvezérelt világban.
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogyan alakítják át a deepfake-technológiák a médiát és a politikai kommunikációt. Koltay András szerint ezek a mesterséges tartalmak „a megtévesztés iparágává” váltak: „A deepfake nemcsak manipulál, hanem bizalmat rombol. A veszély nem az, hogy elhiszünk valamit, ami hamis, hanem hogy már semmit sem hiszünk el.”
A hatósági elnök szerint a szabályozásnak kettős célt kell szolgálnia: megőrizni a szólásszabadságot, de közben megfékezni a hamis valóság tömeges gyártását. Ez azonban nem jogi trükk kérdése – „a társadalom érettsége és a médiaértés szintje” dönti el, mennyire tudjuk kezelni a manipulált tartalmak világát.
Az MI-törvény határai
Az Európai Unió AI Actje mérföldkő lehet a szabályozásban, de Koltay András szerint az igazi kérdés nem az, mit ír elő a jogszabály, hanem hogy ki és hogyan fogja betartatni. „A mesterséges intelligencia globális, a törvények viszont nem azok. A nemzeti szuverenitás és a nemzetközi tech óriások érdekei itt feszülnek egymásnak.” Aczél Petra ezt kulturális oldalról közelítette meg: „A szabályozás nemcsak jogi, hanem identitáskérdés is – a mesterséges intelligencia a kultúra tükre, és ha nem figyelünk, eltorzíthatja azt.”
A jövő társadalmában a mesterséges intelligencia nemcsak adatokat kezel, hanem véleményeket formál. Koltay András szerint
a szabályozásnak nem szabad a félelemre épülnie, de nem lehet naiv sem. Az algoritmus nem ellenség, de nem is barát – eszköz, amit az emberi értelemnek kell kordában tartania.
A podcast végén a beszélgetés arra is kiterjedt, hogy az oktatásnak, a médiaértésnek és a kulturális önismeretnek kulcsszerepe lesz az MI-korszakban. Aczél Petra szerint „a mesterséges intelligencia korában az emberiségnek újra meg kell tanulnia kérdezni”.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Az algoritmus mint láthatatlan döntéshozó (03:00)
- Deepfake és a bizalom válsága a digitális térben (09:00)
- Az AI Act és a nemzeti szabályozás dilemmái (16:00)
- Kulturális szuverenitás és az MI hatása a közbeszédre (22:00)
- Szabadság vagy felügyelet? – A digitális demokrácia új határai (29:00)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
Ajánlott videók
Lázár János minisztériuma bejelentette: kiválasztották a három magyar nagyvárost, itt épülnek meg az új otthon startos lakások – és most jön még csak a java
