Statisztikai hátrányban van Európa

Az európai gazdaságpolitikai döntések minőségét nagymértékben ronthatja, hogy nem állnak rendelkezésre a kellő időben a megfelelő statisztikai adatok - figyelmeztet Alister Bull, a Reuters európai gazdasági tudósítója. Az eurózóna nemzeti statisztikái minőségben és módszertanban is meglehetős különbségeket mutatnak, így a monetáris unióra vonatkozó összesítések jelentős késéssel állíthatóak csak össze. Míg például az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az ottani foglalkoztatási adatokat a tárgyhónap végét követő első pénteken megkapja, addig az Európai Központi Banknak (EKB) az eurózóna megfelelő adataira egy hónappal többet kell várnia. Az európai statisztikák ráadásul olyan fontos részleteket sem tartalmaznak, mint a munkaerőköltségek vagy az újonnan munkanélküli-segélyért folyamodók száma; az Egyesült Államokban ezeket az adatokat hetente közzéteszik.

"Az amerikai döntéshozók sokkal jobban mérhetik a gazdaság pulzusát, míg az eurózónában, ha biztosra akarunk menni, három hónapot kell várni" - véli Fabio Scacciavillani, az EKB egykori közgazdásza. Alan Greenspan, a Fed elnöke ugyan maga is úgy jellemezte munkáját, hogy "hátrafelé nézve vezetni", elemzők szerint azonban a korai figyelmeztetési rendszer sokat segített a Fednek a határozott döntések meghozatalában a 2001-es recesszió idején. Az EKB nem tehet mást, mint hogy élénk figyelemmel kíséri a fogyasztói és üzleti bizalmi felméréseket, és ezekből próbál következtetéseket levonni a jövőt illetően.

Az európai jegybank most azért lobbizik, hogy az eurózónában az első GDP-becsléseket már 45 nappal a negyedévek lezárulta után kiadják. Jelenleg ezekre az adatokra 70 napot kell várni, míg az Egyesült Államokban 30-at; igaz, ott gyakoriak a jelentős mértékű felülvizsgálatok. Az EKB az EU márciusi gazdasági csúcstalálkozóján azt is kezdeményezi majd, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok egy időben adják ki 20 legfontosabb kiadványukat.