Elmaradnak a csatlakozók foglalkoztatási rátái az uniós átlagtól, jelenleg egyik ország mutatója sem egyezik meg az EU által célul kitűzött 70 százalékkal - szögezte le az Európai Bizottság napokban közzétett jelentése. A magyar mutató 56 százalékon állt az adatfelvétel idején (VG, 2003. február 21.). A jelentést készítők elismerik, hogy a foglalkoztatás terén növekedés tapasztalható, ám hozzáteszik, hogy eleve alacsony bázisról indult a folyamat.

Az Európai Bizottság jelentése nem egyoldalúan megfogalmazott kritikát, hanem magyar önértékelést tartalmaz, hiszen az anyag a magyar kormány és az Európai Bizottság közös értékelésén alapszik - áll a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleményében. A foglalkoztatási ráta növekedése tartósnak bizonyul, de a kormány célja továbbra is az, hogy a munkabérekre rakódó terheket csökkentse; teret biztosítson az atipikus munkavégzési formáknak - például a távmunka - és az illegális munkát megfelelő törvényi keretek közé szorítsa. Ezeket a kormányzati erőfeszítéseket a bizottság jelentése kedvezően értékeli, mint ahogyan a szociális párbeszéd megerősítésére tett intézkedéseket is. Az ágazati szintű szociális párbeszéd gyengeségeinek kiküszöbölésére a minisztérium a munkavállalói és a munkáltatói szervezetekkel intenzíven egyeztet - olvasható a közleményben.

A teljes munkaerőköltség adó- és járuléktartalma Lettországban, Litvániában és Magyarországon igen magas, s az adók mérséklése lassú folyamat - állapítják meg egyébként a jelentés készítői. A bérek alakulásával kapcsolatosan a jelentésben ez áll: az alacsony, stagnáló vagy csökkenő foglalkoztatotti rátájú tagjelölteknél a szociális partnereknek meg kell fontolniuk, hogy hogyan egyeztetik össze egyszerre a bérek növekedését és a munkahelyteremtést.

Az ipar szerkezetében Magyarország vitte végbe a legnagyobb változást, s az ebben a szektorban a foglalkoztatottak aránya hasonlít az uniós országokhoz. A szolgáltatások terén foglalkoztatottak aránya is nő, s ennek a szektornak a munkaerő-felszívó képességét a döntéshozóknak ki kell aknázniuk - áll a jelentésben.

A dokumentum kitér a nők foglalkoztatottságának problémájára is; Magyarország esetében - Lengyelországhoz, Máltához, Bulgáriához hasonlóan - arányuk az uniós átlag alatt van, szemben például a román mutatóval.