"Technikailag" romlott a helyzet

A várakozásoknak megfelelően emelkedett a munkanélküliségi ráta februárban. Utoljára két és fél éve állt 6,4 százalékon a mutató. Ugyanakkor nem csupán a munkanélküliek, hanem a foglalkoztatottak száma is emelkedik, vagyis az adatok az általános gazdasági aktivitás növekedését mutatják.

A jelenségnek több magyarázata is lehet. A fiatal munkanélküliek számának emelkedése arra utal, a világgazdasági környezet romlásának hatására kevesebb az új munkahely, így a pályakezdők elhelyezkedése nehézségekbe ütközik. Az állástalanok száma szezonális okokból is emelkedhet: az év elejének munkapiaci viszonyai általában roszszabbak, mint más hónapokban.

Valószínű, hogy a reálgazdasági folyamatokon túlmenően módszertani okai is vannak a változásnak, ez pedig nehezíti a számok értékelését. Az év elején a Központi Statisztikai Hivatal lecserélte a korábbi munkapiaci mintát, amely alapján a gazdasági folyamatokat számította. Úgy tűnik, hogy az új kistelepüléseken nagyobb a gazdasági aktivitás, ami a háromhavi gördülő átlagokba fokozatosan "beszivárog". (Jelenleg a december-februári adatok az ismertek, vagyis még az egyharmad részben tavalyi minta eredményeit is tartalmazta.)

A KSH közlése szerint "az adatokat kismértékben a részleges mintacsere is befolyásolta, e hatás számszerűsítésére azonban nincs mód". A számok azonban azt sugallják, hogy ez a hatás igen erős is lehet: a korábban stabilan 5,9 százalékot mutató munkanélküliségi ráta először januárban ugrott meg (6,1 százalék), majd most újabb 0,3 százalékponttal emelkedett. Ekkora változás a jellemzően lassan mozgó háromhavi átlagokban csak akkor következhetne be, ha igen erőteljes lenne a munkapiaci mozgás, ez azonban a vállalati hírekből nem szűrődik ki. Ha a következő hónapban (amikor a decemberi adat is kiesik a háromhavi átlagból) tovább növekszik a nemzetgazdasági aktivitás, az azt a feltételezést erősíti meg, hogy elsősorban a statisztikai váltás okolható a mutatók mozgásáért.(VG)