A világ MI-gigásza épül, eldöntötték, pénzhegyet mozdítanak "a nemzeti hősök": mintha a teljes magyar gazdaságot Pécsre vagy Kaposvárra költöztetnék
Új versenytársat illeszthetünk a társaságba, akik lekörözik az Európai Uniót a csúcstechnológiai fejlesztésekben. Jól ismert téma, miképp csúszik világgazdasági súlyban egyre inkább az Egyesült Államok és Kína mögé a valamikor technológiáival világhatalmi pozíciókat kiépítő Európa. A Bloomberg friss híre rámutat, hogy legalábbis ami a konkrét, bejelentett terveket illeti, az ötvenmilliós Dél-Korea is elénk kerül.
A mesterséges intelligencia és Dél-Korea: tudják, hogy történelmet írnak – "nemzeti hősök"
Dél-Korea legalább 1350 billió won (mintegy 880 milliárd dollár) értékű technológiai beruházást hangol össze olyan vállalatok részvételével,
mint a Samsung Electronics és az SK Hynix
– a világ két legnagyobb memóriachip-gyártója. A csipekbe és adatközpontokba irányuló óriási befektetési programot a kormány az AI-korszakban való fennmaradás kulcsfontosságú feltételének nevezte.
Eközben végrehajtanak egy hatalmas földrajzi átrendezsést is. Az új üzemek nem a GDP termelésében jelenleg domináns szöuli térségbe kerülnek, hanem délnyugatra. A Samsung ügyvezető elnöke, I Dzse Jong ugyanakkor azt is közölte: a vállalat felgyorsítja új gyárainak építését a szöuli nagyvárosi térségben is. „Versenyt futunk az idővel” – mondta.
Ha ezt a gigászi programot Európához hasonlítjuk, nagyságrenddel nagyobb összegekről van szó, mint a 80 milliós Németországban, az EU iparházában ismertté vált programok. Sőt ha az uniós és vállalalati pénzből megvalósítani tervezett programok összességét vesszük az EU-ban, arra is rádupláz az egyetlen, nem is hatalmasnak számító, területben Magyarországhoz mérhető ázsiai ország.
Olyan korszakba lépünk, ahol egy szempillantás alatt fordul a történelem lapja
– így fogalmazott a bejelentéskor I Dzse Mjong dél-koreai elnök a Bloomberg jelentése szerint. Ehhez illően az elnök a Samsung és az SK Hynix vezetőit „nemzeti hősöknek” nevezte.
Annyit költenek az AI-ra, mint amennyit az európai NATO-tagok a fegyverkezésre vállaltak GDP-arányosan
Az ipari minisztérium közlése szerint az ország célja
- öt éven belül megdupláznimemóriacsip-gyártási kapacitását,
- és világszínvonalú gyártási képességeket építeni, amellyel jelentős előnyre tehet szert versenytársaival szemben. Gyorsabban kell haladnunk a globális riválisoknál a csipek, az adatközpontok és a fizikai mesterséges intelligencia területén - mondta ki az elnök.
Ezt persze, Európában is kimondták a politikusok, de úgy tűnik, másutt nagyobb az elszánás és a lendület.
Ha a program teljes egészében megvalósul, a 880 milliárd dolláros összesített beruházás a Világbank adatai alapján Dél-Korea 2024-es GDP-jének mintegy 5 százalékát teszi ki.
Itt a minta: ahol a politika valóban megmozdítja a magángazdaságot
Csak a félvezetőgyártásra fordított összeg évente átlagosan 80 billió won, vagyis körülbelül 52 milliárd dollár lenne.
Már 2021-ben, Mun Dzse In elnök kormánya is bemutatott egy hasonló, magánszektor által vezetett programot, amelyben a Samsung és a Hynix tíz év alatt 450 milliárd dollárt költött volna félvezető-kutatásra és gyártásra. Ezt követően 2023-ban Szöul egy 400 milliárd dolláros beruházási tervet dolgozott ki, amely már szélesebb iparágakat – például az elektromos autókat és a biotechnológiát – is felölelte.
A szöuli kormány hagyományosan fontos szerepet játszik abban, hogy a magánszektor összehangoltan hajtsa végre stratégiai beruházásait,
részben ösztönzők és szakpolitikai támogatások révén. Hétfőn a kabinet arról beszélt, hogy víz- és villamosenergia-infrastruktúrával segíti a programot, de konkrét támogatási intézkedéseket vagy költségvetési összegeket egyelőre nem közölt – írja a hírügynökség.
A Samsung korábban már bejelentette, hogy 2026-ban több mint 70 milliárd dollárt fordít gyártókapacitás-bővítésre és kutatás-fejlesztésre – emlékeztet a Bloomberg. Ha azonban a most ismertetett program hosszabb távon is fennmarad, a teljes beruházási összeg megközelítheti az olyan hiperskálázó technológiai vállalatok – például a Microsoft – által tervezett kiadásokat, illetve Kína saját, készülő 295 milliárd dolláros ötéves beruházási programját.
A hírügynökség kiemeli: Szöulon kívül világszerte egyre több kormány nyújt példátlan támogatást saját félvezetőiparának nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva.
- Az Egyesült Államok a CHIPS and Science Act révén több tízmilliárd dollárt fordít a félvezetőgyártás bővítésére,
- Kína továbbra is jelentős állami forrásokat irányít egy önellátó chipipari ökoszisztéma kiépítésére a technológiai korlátozások közepette.
- Japán szintén jelentősen növelte támogatásait a félvezetőipar újjáélesztésére: hazai vállalatok mellett olyan külföldi szereplők beruházásait is segíti, mint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC).
Az unió gazdasága halott és élvezi: Von der Leyen és Merz simán végignézi az európai autóipar lassú haláltusáját
A Volkswagen százezer munkahely megszüntetését és négy gyár bezárását tervezi, a BMW lesújtó eredményt közölt, a Mercedes további megszorításokat helyezett kilátásba – csak néhány hír az elmúlt hetekből. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy európai autóipar túljutott volna a válságon, a strukturális problémák hosszú távon pedig a kontintens gazdasági fejlődésére is hatással lehetnek. Eközben az unió vezetése, élükön a Németországgal semmilyen érdemi lépést nem tesz a folyamat megállítása érdekében. Pedig az asztalon kész tervek vannak, csak követniük kellene a Mario Draghi reformjavaslatait.
Nápolyi csoda: Dél-Olaszország felemelkedése Giorgia Meloni legnagyobb fegyverténye lehet
