Varga Mihály megszólalt az aranytartalékról: nem kíván változtatni bevett gyakorlatán az MNB
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Magyar Nemzeti Bank aranytartalék-kezelési gyakorlatát érintő azonnali kérdésre válaszolt hétfőn az Országgyűlésben Varga Mihály jegybankelnök. Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője azt kifogásolta, hogy a magyar aranykészlet egy része külföldön található. Az MNB elnöke szerint a nemzetközi gyakorlat a kockázatok megosztására épül, ezért 15 tonna aranyat Londonban őriznek, miközben 95 tonna Magyarországon maradt.
Három stratégiai célt tűzött ki az MNB
Varga Mihály válasza elején ismertette a Magyar Nemzeti Bank elmúlt egy évének stratégiai céljait. Elmondása szerint a jegybank három kiemelt területen tűzött ki célokat:
A jegybankelnök azt mondta, az infláció májusban 1,8 százalék volt, a forint árfolyama a tavaly áprilisi 410 forintról 354 forintra erősödött az euróval szemben, míg a devizatartalék 44 milliárd euróról 61 milliárd euróra emelkedett. Hozzátette, a tartalékkezelési stratégia is megváltozott: a befektetések átlagos futamidejét egy évről két és fél évre növelték, emellett nagyobb hozamú és biztonságos eszközökbe helyezik a tartalékokat.
Ez a nemzetközileg is alkalmazott kockázatmegosztási gyakorlat része
Az aranytartalék elhelyezéséről szólva Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Magyarország összesen 110 tonna arannyal rendelkezik. Ebből 95 tonnát Magyarországon tárolnak, 15 tonna pedig Londonban található. A jegybankelnök szerint ez a nemzetközileg is alkalmazott kockázatmegosztási gyakorlat része.
Példaként Ausztriát említette, ahol az aranykészlet fele belföldön, 30 százaléka Londonban, 20 százaléka Svájcban van. Románia aranytartalékának 60 százalékát külföldön őrzik, Lengyelország pedig készleteinek 67 százalékát New Yorkban és Londonban helyezte el.
Varga Mihály kiemelte: a jegybank az elmúlt egy évben is ezt a „józan ész politikájának” nevezett kockázatmegosztási megközelítést követte, és a jövőben is fenntartja ezt a gyakorlatot.
Mint, ahogy arról lapunk is beszámolt, június elején új adatokat tett közzé a Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi tartalékokról, és első ránézésre meglepő kép rajzolódik ki. A magyar aranytartalék értéke májusban 247 millió euróval csökkent, miközben az ország teljes tartalékállománya tovább nőtt. A háttérben nem aranyeladás áll, hanem a világpiaci árfolyamok mozgása van, miközben a devizaeszközök látványosan erősítették Magyarország pénzügyi pozícióját.
