"Beszürkülnek" a bérmunkázók?

A kis- és középvállalkozások egy része jól felkészült a csatlakozásra, más része azonban nem habozik csökkenő jövedelmezőségét a szürkegazdaság felé való áthúzódással kompenzálni - véli Szanyi Miklós, az MTA VKI kutatója.

Az EU-tagság ugyanis a lehetőségek bővülése mellett az adminisztratív terhek növekedésével is jár majd: például a műszaki és biztonsági előírások, normák teljesítésének igazolása az eddiginél sokkal szélesebb vállalati kör számára lesz nélkülözhetetlen. Az áfaelszámolás és -viszszaigénylés rendszere szintén bürokratikusabbá válik, az állami támogatási rendszer pedig bonyolultabbá.

A sikeres pályázáshoz (főleg az EU-pénzalapok esetében) az eddigieknél sokkal komolyabb felkészülésre, külön pályázatíró munkatársak foglalkoztatására vagy pályázatírásban segítő külső tanácsadó cégek igénybevételére lesz szükség.

Ezt nyilván nem minden kkv engedheti majd meg magának. (A SAPARD-támogatás megszerzéséhez például több mint ötven különféle bizonylatot, tervdokumentumot, igazolást, engedélyt, banki nyilatkozatot, hatástanulmányt stb. kell beszerezni.) Főleg azon cégek esetében áll fenn a "beszürkülés" veszélye, amelyek egyetlen versenyelőnye ma az olcsó, szakképzetlen munkaerő alkalmazása - véli Szanyi Miklós. Ezek a jobbára passzív bérmunkát végző cégek a bérszínvonal csatlakozás után folytatódó emelkedése következtében teljesen versenyképtelenné válnak - így vagy megszűnnek, vagy megpróbálnak átalakulni legalább aktív bérmunkázó céggé (ehhez szakképzett munkaerőre, saját gépparkra, tehát tőkére van szükség), vagy átmennek a szürkegazdaságba: nem fizetnek közterheket munkavállalóik bére után, nem adnak számlát bevételeikről stb. Sokkal kevésbé fenyeget a "beszürkülés" azon kkv-k esetében, amelyek a multikhoz nem bérmunkavégzéssel kapcsolódnak, hanem beszállítók - az önálló fejlesztésre képes vállalkozások, vagy a végtermék piacán önállóan is versenyképes cégek pedig valószínűleg még az eddigieknél is inkább őrködnek majd tevékenységük minden részének legalitása felett.

Az EU-csatlakozás összességében az átláthatóság erősödését hozza majd magával a kis- és középvállalati szektor számára is - hangsúlyozza Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. A belépéssel éppen a tisztességes vállalkozók járnak jól azáltal, hogy a szigorodó ellenőrzés révén jobban ki lehet majd szűrni a "szürke" vagy "fekete" tevékenységekbe bonyolódó versenytársakat, mint eddig. Az uniós támogatások felhasználásának várható szigorú ellenőrzése - Szanyi Miklós szerint is - remélhetőleg hozzájárul majd a felhasználók üzleti magatartásának tisztulásához.

Az ellenőrzések sűrűbbé válására és szigorodására azonban nemcsak azok a cégek számíthatnak, amelyek EU-pénzekhez jutnak, hanem valamennyi kkv, méghozzá a közösségi piacfelügyeleti szabályok átvétele, vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek létszámnövelése révén. A vállalkozók döntő többsége be fogja látni, hogy nem éri meg "simliskedni", mert nő a lebukás kockázata, és ha elkapják, nagyon sokat veszíthet - húzza alá Gérnyi Gábor. Ha például egy kis "éjjel-nappali" közértben csak tíz olyan terméket talál egy ellenőr, amelynek lejárt a szavatossága, a kiszabható 10-szer 20 ezer forintos büntetés már elrettentő lehet a kis forgalmú cégekre. A "szürke zóna" elhagyása irányába ösztönzi a cégeket középtávon a csatlakozás révén emelkedő életszínvonal és a fogyasztói tudatosság erősödése is.