Ellentétes hatású az agrártörvény
Az eredeti célokkal helyenként máris ellentétes hatást fejt ki az új agrárrendtartási törvény - állítják a tojástermelők. A napokban hatályba lépő jogszabály - végső soron a gazdálkodók védelmében - megtiltja, hogy a kereskedők az agrártermékeket a beszerzési ár alatt adják el.
A Metro a szabályozási változtatásokra hivatkozva máris közölte több tojástermelő beszállítójával, hogy csökkenti a megállapodás szerinti vételárat - mondta lapunknak Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BT) mezőgazdasági titkára. A szupermarket ugyanis a közelmúltban olyan tojásakciót hirdetett, amelyben a fogyasztói ár alacsonyabb volt a beszerzésinél.
A Metro az új jogszabályi követelményeknek nem az akciós ár növelésével, hanem a szerződéses ellenérték csökkentésével akar megfelelni, vagyis tojástermelő partnereinek az eredeti összegnél kevesebbet kíván fizetni - állítja a BT.
Földi szerint a gazdálkodók - ellentétben a jogalkotói szándékokkal - éppen az új törvény nyomán jutnak kisebb bevételhez. Hozzátette: a termelők az üzleten tojásonként várhatóan egy forintot buknak, mivel a Metro a 11,50-os vételárat a 10,50-os akciós árszintre kívánja mérsékli. Jaros Tamás, a Metro Holding Hungary vezérigazgatója ugyanakkor elmondta: a több termelőtől vett akciós tojás az átlagosnál kisebb méretű, a kereskedelemben ismert legkisebb szabvány, ezért lehetett alacsonyabb beszerzési árat elérni.
Ismeretes, hogy a termelői érdekképviseletek a jogszabályi szigorításokat azért tartották elengedhetetlennek, mert szerintük az üzlethálózatok - a vásárlók becsalogatása érdekében - sokszor irreális értékesítési akciókat hirdettek az agrárcikkekre. Ezzel árversenyt gerjesztettek a hazai piacon, rontva az élelmiszer-ipari, végső soron a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. (Hozzájárult ehhez a hosszúnak tartott fizetési határidő is, amelyet 30 napban maximál az új törvény.) Ezért érdek-képviseleti vélemények szerint a tojástermelők a Metro mostani lépésére akkor reagálnának helyesen, ha nem szállítanának árut. Azok pedig a többieknek is felelősséggel tartoznának, akik piacszerzési céllal, önszántukból mégis elvállalnák a kedvezőtlenebb eladási feltételeket - állítják szakértők.
