Fókuszban a kényszervállalkozók

Nem valószínű, hogy a munka törvénykönyvének (Mtk.) a parlament által hétfőn elfogadott és ez év júliusától hatályba lépő módosítása önmagában csökkentené a munkaviszonyt leplező szerződések számát. A jogalkotók szerint a módosítással könynyebben kiszűrhetők lesznek a munkaviszonyt leplező színlelt vállalkozói, megbízási szerződések, mi-után a jogszabály rendelkezik arról, milyen szempontok alapján kell minősíteniük egy szerződést az ellenőröknek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a hatálybalépés kezdetétől fokozottabban ellenőrizné azokat a munkáltatókat, ahol ezeknek a szerződési formáknak az előfordulása valószínűsíthető. Az OMMF nem kizárólag egyes tárgyköröket ellenőriz az adott munkáltatónál, hanem az ellenőrzés során az öszszes tárgykört (például túlórázás, minimálbér) egyszerre, komplex ellenőrzés keretében vizsgálja. Az ellenőrzéseket ugyanúgy végezzük, mint eddig - felelte a Világgazdaság kérdésére Békés András elnök. Másfelől a munkaügyi felügyelők száma még mindig kevés; az alig 200 munkaügyi felügyelő évente csak 28 ezer munkaadóhoz jut el a több száz ezerből.

Az elvileg érintett munkaadók közül többen nem ismerik az új szabályozást, illetve nem gondolják, hogy az rájuk is vonatkozna. Polinger Sándor, a City Taxi elnöke például úgy vélekedett, hogy az Mtk. módosítása - ami az úgynevezett színlelt vállalkozásokkal foglalkozik - cégüket nem érinti. A gyakorlat ugyanis az, hogy a sofőrök egyéni vállalkozóként, a saját kocsijukkal fuvaroznak.

Ugyancsak nem érzik találva magukat a biztosítással foglalkozó társaságok. Piaci szereplők szerint az európai uniós szabályozással összhangban a törvénymódosítás nem érinti a vállalkozói szerződéseken keresztül a hazai biztosítótársaságoknál munkát vállaló magánszemélyeket. A biztosítótársaságok számára ügynöki tevékenységet folytató vállalkozók így várhatóan a jövőben sem kell változtassanak a jogállásukon.

A személy- és vagyonőrökre vonatkozó változtatások kapcsán a munkaügyi tárca a piaci szereplők több javaslatát is elfogadta, ám a lapunk által megkérdezett szakértők a jogszabály végleges szövegének áttanulmányozása előtt nem kívánták kommentálni az új előírásokat. Az ágazat képviselői korábban úgy ítélték meg: a színlelt vállalkozások kiszűrése jó ötlet, de a munkaügyi tárca szerint számos kedvezőtlen következménnyel járhat. A cégek aggályai közé tartozott, hogy a vagyonőrök vállalkozói formában történő foglalkoztatásának egyoldalú megszüntetése elviselhetetlen terhet róna az érintett vállalkozásokra. Ennek következtében a cégek jelentős része, az áremelés elkerülése érdekében, inkább a feketegazdaságot választhatja.

Az Mtk. több más ponton is módosult. Tisztázza a készenlét és az ügyelet fogalmát, s meghatározza, hogy ezek díjazása a személyi alapbér 20, illetve 40 százaléka lehet. A jogszabály megtiltja, hogy a munkaadó a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálatra kötelezze, kivéve, ha ezt munkaköre indokolja. A munkaadónak átjárhatóságot kell biztosítania a rész- és a teljes munkaidős foglalkoztatás, s a határozott és a határozatlan időre szóló munkaszerződés között.