Kertművelés tudományos alapon

A parkerdőt délen határoló holtágak hossza 30 kilométer, a 200 hektárnyi vízfelület kedvező mikroklímát biztosít számára. Az arborétum 82 hektáros területe három látogatható részből áll. Ezek: a Bolza Pál alapította Pepi kert, majd az 1951-ben idecsatolt úgynevezett Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, úgynevezett konyhakerti rész. A Pepi-kerthez északon csatlakozik a terület másik felét kitevő, jelenleg nem látogatható többi gyűjtemény, a parkerdő, a törzsültetvény, valamint a faiskola.

Az éghajlat e tájon kifejezetten kontinentális: ingadozó hőmérséklet, kevés csapadék, gyakori aszályos nyár. Ez különösen azon fajok számára kedvezőtlen, amelyek a világ más, kiegyenlítettebb éghajlatú tájairól származnak. Az évek múlásával ugyanakkor a kedvezőtlen külső viszonyok ellenére az arborétum belső klimatikus viszonyai a megtelepedett fák és cserjék számára egyre kedvezőbbé váltak. Az erdősáv és annak védelmében felnőtt, csoportosan telepített faállományok ugyanis csökkentik a szél sebességét és szárító hatását, cserjékkel körülvéve zártak lettek, megőrzik a párát, ezért nappal hűvösebb is van a parkban, mint azon kívül.

Az arborétum alapvető értékei, a fák és a cserjék mellett e területen lágyszárú növények is találhatók. Az elmúlt években közel 25 fajt regisztráltak, többségük a kert nagy esztétikai értéket képviselő gyepfelületein él. További 52 telepített faj is gyarapítja a növényzet változatosságát, de gazdag és érdekes a gombavilág is. Öt év (1979-1983) részletes vizsgálatai során 211-féle kalapos gombát találtak. Közel százra tehető a madárfajok száma. Sokuk állandóan itt tartózkodik és fészkel, mások csak átvonulnak vagy időszakosan jelennek meg. A fészkelést számos odú kihelyezésével segítik. Élnek itt emlősállatok is: az apróbb rágcsálók, a vakondok, a sünök, nyulak, néhány őz, és időnként belátogat egy-két róka is. Mára az arborétum környezetétől eltérő, élőhelyekben egyre gazdagodó, természetközelibb új élőhellyé vált. Az Országos Természetvédelmi Tanács is megerősítette a parkerdő védetté nyilvánítását, mert felbecsülhetetlen értéket képez a szarvasi arborétum klimatizálódott fafajaival. A természettudomány szerves része, az erdő- és kertgazdálkodás tudományos kutatásainak nélkülözhetetlen alapbázisa.