Kölcsön helyett működőtőke

A fejlődő világ kormányai és vállalatai 1998 óta a külföldi magánhitelezőkkel szemben fennálló tartozásaik jelentős részét visszafizették, miközben egyre kevesebb új hitelt vettek fel. Ezt a folyamatot részben a hitelezőknek az ázsiai, majd oroszországi és latin-amerikai pénzügyi válságok nyomán tapasztalható óvatossága, részben pedig az érintett országok csökkenő hiteligénye magyarázza - áll a Világbank e héten kiadott jelentésében. Tavaly ugyan némileg javultak a világpiaci hitelfelvétel lehetőségei, és így az idén és jövőre a kölcsönfelvétel volumenének fokozatos növekedése várható, ám arra aligha lehet számítani, hogy ez ismét elérhetné a kilencvenes évek első felében tapasztalt magas szintet.

Kérdés azonban, hogy hátrányos-e a fejlődő országok számára az eladósodás mértékének csökkenése. A fix összegű adósságszolgálati kötelezettségek ugyanis sok esetben nem egyeztethetők össze az ezen országok bevételeiben tapasztalható ingadozásokkal (például a mezőgazdasági termények árainak mozgásával). Emiatt a Világbank kedvező folyamatként értékeli, hogy az elmúlt fél évtizedben szűkültek a kölcsönkihelyezések, különösen, miután ezzel egy időben fokozatosan nőtt a fejlődő országokba áramló külföldi működőtőke volumene.

A beruházók alapvetően a hosszú távú haszonban érdekeltek, így érdekeik jobban egybeesnek a fejlődő országokéival - mutat rá az elemzés. A külföldi jelenléttel együtt járó technológiatranszfer és a vállalati kultúra fejlődése ugyancsak kedvező hatást gyakorol a helyi gazdaságra.

A hitelezőkkel szemben a beruházók a nehezebb világgazdasági körülmények közepette is hajlandónak mutatkoztak jelenlétük növelésére, vagy legalább szinten tartására. A fejlődő országokban eszközölt beruházásaik ugyanis jellemzően csekély részét adják teljes tőkevagyonuknak, viszont ottani leányvállalataiknál jobb lehetőségek adódnak a költségek lefaragására és a bevételek emelésére, ezáltal a cég nyereségének növelésére. A Világbank szerint ez mind a helyi, mind pedig a világpiacra termelő vállalatok esetében igaz.

Miután a külföldi tőke egyre nagyobb arányban beruházások, nem pedig kölcsön formájában érkezik a fejlődő világba, a szóban forgó államok kormányainak elsődleges feladatuk, hogy javítsák az üzleti környezetet, minél vonzóbbá téve országukat a beruházók szemében. Ez abból a szempontból is döntő jelentőségű, hogy a helyi tőkét otthon tartsák - húzza alá a Világbank.

Fontos tényezőnek tartják a nemzetközi pénzügyi szervezet közgazdászai a fejlett országokban (főként az Egyesült Államokban) dolgozó vendégmunkások által hazautalt pénz összegének folyamatos emelkedését is. Ez az összeg tavaly világszinten elérte a 80 milliárd dollárt, és így a működőtőke-áramlás mögött immár a második legfontosabb finanszírozási forrást jelentette a fejlődő országok számára.