Korlátlan édesvízi lehetőségek

Valentinyi Károly, az intézet gazdasági igazgatóhelyettese az édesvízi akvakultúra felértékelődésével kapcsolatosan kifejtette: az EU-ba belépve Magyarország segélyezettből segélyező országgá lép elő. Magyarország nemzetközi segélyezési programokban történő részvétele az édesvízi halászat területén lenne a leginkább hatékony, mivel itt már jól előkészített programjai vannak a HAKI-nak. Magyarország az édesvízi haltenyésztésben korszerű technológiákkal rendelkezik, sok az erre alkalmas vízfelület, a termelési adottságainknak csak kis részét használjuk ki jelenleg. A halat Magyarország nagy tömegben és elfogadható áron tudja előállítani, extenzív és intenzív rendszerekben egyaránt.

Az intézet jelenleg több komplex kutatási témán dolgozik a halászat, öntözés és rizstermesztés terén. Az intenzív édesvízi haltenyésztés területén többek között azt vizsgálják, hogy milyen technológiákkal lehet természetes körülmények között biológiai módszerekkel tisztítani, majd másodlagosan hasznosítani az intenzív haltermelő telepek tápanyagokkal szennyezett vizét. A környezetbarát technológia eddigi gyakorlati eredményei igen biztatóak. Az intézet kísérleteket folytat a műtrágyázás környezetterhelési hatásairól, arról, hogy milyen dózisú műtrágyaadag használható a talajszerkezet, a talajvíz, illetve a felszíni vizek károsodása nélkül.

A HAKI-nak nemzetközi hírű pontygénbankja van. Erre a háttérre alapozva folynak a halfajta közelmúltban indított DNS-kutatási programjai. Az édesvízi haltermelés bázisát Magyarországon és a világ számos országában is a pontyfélék jelentik. A szarvasi intézet pontyfajtái rezisztenciában, zsírtartalomban, vágóértékben és növekedésben kiváló eredményeket mutatnak. A szarvasi pontyfajták nemcsak Európában, hanem Közép- és Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában is jó eredményeket produkálnak. A pontygénbankon kívül az intézetben tok-, harcsafélék és növényevő halak génbankjait is fenntartják, amelyek részben kutatás-fejlesztési, részben ivadékellátási célokat szolgálnak.

Az intenzív és félintenzív halnevelő rendszerek fejlesztésében sikerült kidolgozni egy környezetbarát tavi recirkulációs rendszert. A gyakorlatban is alkalmazott módszerrel a hektárra vetített halhozam három-négyszeresére növelhető. A környezetre káros elemeket nem tartalmazó termálvízzel fűtött fóliaházaknál az újrahasznosításban is jó eredményei vannak az intézetnek. Az úgynevezett hidropóniás rendszer alkalmazásával a tápanyagban gazdag elfolyó "termálvíz" újrahasznosítható, leginkább csepegtető öntözésre.