Magyar állásfoglalás Brüsszelből

A globalizáció amerikai-délkelet-ázsiai változatának egyetlen ellenszere az Európai Unió, amelynek szerkezete, jogrendszere és gazdasági ereje egyedül mutatkozik alkalmasnak arra, hogy e globa-lizáció fenyegető hatásait nagyrészt semlegesítse; erre egy elszigetelt, kis ország önmagában képtelen lenne - mondja dr. Frühling János professzor, akadémikus, a brüsszeli Université Libre tanára, aki a Belgiumi Magyar Egyetemi Tanárok Baráti Körének tagjaként társaival a külhoni magyarok szemszögéből gyűjtötte csokorba azokat az érveket, amelyek szerint elengedhetetlen Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, s az, hogy a népszavazás alkalmából a magyar állampolgárok ne hagyják ki az egész magyarság szempontjából sorsdöntő választást. Meggyőződésük, hogy a döntés a túlélést fogja meghatározni. Az állásfoglalás többi aláírója: B. Nagy János és Hevesi László kémikus profesz-szorok, a namuri Facultés Universitaires Notre-Dame de la Paix tanárai, B. Nagy Ottó kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, Mándy Pál közgazdász és Rezsőházy Rudolf politológus, akadémikus, valamennyien a louvaini Université Catholique professzorai, valamint Fayl Gilbert, a European Academy of Sciences and Arts külkapcsolatokért felelős főtitkára, Kolosy Márton kardiológus és Kolosy Pál kutatóorvos.

Magyarország, miközben megőrzi döntési jogát és érvényesítheti befolyását az európai ügyekben, az elkövetkező két évtizedben eddig ismeretlen lehetőségekhez juthat: maradéktalanul bekapcsolódhat a kontinens ipari, kereskedelmi vérkeringésébe, az egyesített autópálya- és gyorsvasúti rendszerbe; fizikai, szellemi és műszaki munkavállalói az átmeneti korlátozások után szabadon vállalhatnak állást a tagállamokban; a magyar tudomány - az ország egyik elismerten legszínvonalasabb belépőjegyeként - megőrzi fejlődési lehetőségét azáltal, hogy az ország részese lesz a felsőoktatás és a kutatás integrációjának - hangsúlyozta Frühling professzor, aki arra is rámutatott, hogy társaival együtt úgy gondolják: a nemzeti szuverenitás fogalma a XXI. században már csak abban a gazdasági, szociális és társadalmi keretben tartható fenn, amit az önmagára és tagjaira tisztelettel tekintő Európai Unió kínál. A határon túli magyarok iránti felelősség is csak EU-keretek között érvényesíthető törvényes módon.