Ötéves csúcson a német munkanélküliség

Németországban a konjunktúra olyan gyenge, hogy az idén a szokásos tavaszi megélénkülés is elégtelen volt a foglalkoztatás kedvező fordulatának kiváltására - írja német nyelvű kiadásában a Financial Times. A munkanélküliség szezonálisan kiigazított mutatója 52 ezer fővel, 4,414 millióra emelkedett márciusban, ami ötéves csúcsnak felel meg.

Gerhard Schröder egy parlamenti beszédében azzal védekezett, hogy a háború által okozott bizonytalanság fékezi, sőt helyenként egyenesen lerombolja a gazdasági várakozásokat. A kancellár szerint a mostani viszonyok rámutatnak arra, hogy a biztonsági ügyektől nem lehet elválasztani a növekedés és a foglalkoztatás kérdését. Ebben a helyzetben - mondta - Európára hárul a feladat, hogy megakadályozza a globális gazdaságnak a háború miatti összeomlását.

Odahaza Schröder régóta halogatott reformok elindításával kívánja alkalmassá tenni a gazdaságot az új helyzethez való alkalmazkodásra. A szakszervezetek és a pártja balszárnya által eddig elutasított programjához a kormányfő most a német iparszövetségtől (BDI) kapott támogatást. A szervezet közleménye hangoztatja, hogy a meghirdetett tervvel a kormány jó irányban halad előre, csak ne hagyja az érdekvédelmi szervezetek által eltántorítani magát. A BDI vezetője - Michael Rogowski - ugyanakkor óvott, hogy a reformoktól bárki gyors hatást várjon. A szerkezeti átalakítást célzó intézkedéseknek az egész gazdaságot át kell járniuk, ezért kézzelfogható eredmények legkorábban csak két-három év múlva jelentkezhetnek - mondta a BDI elnöke.

A Reuters által idézett közgazdászok egyébként elképzelhetőnek tartanak bizonyos fokú élénkülést az év második felében, ettől azonban javuló foglalkoztatást legkorábban 2004-re remélnek. Előrejelzések szerint a tavaly 0,2 százalékos növekedés után az idén stagnálni fog a német gazdaság, a kormány maga is arra készül, hogy leszállítsa a maga 2003-ra közzétett 1 százalékos növekedési prognózisát. A problémáik okait elemezve a vállalatok egyébként csak a harmadik helyen említik az iraki háború miatti bizonytalanságot, legtöbben a magas adókra, illetve az állami beruházások elmaradására panaszkodnak.