Röviden

Emelkedett a csődök száma Finnországban

Finnországban tavaly - tíz év óta először - ismét emelkedett a csődök száma. Fizetésképtelenséget 2002 egészében 2885 cég jelentett, ami 3 százalékkal több mint amit tavalyelőtt regisztráltak. Bukás a legnagyobb számban az építőiparban és a szoftverfejlesztő társaságok körében volt. Az országnak a kivitelre erősen ráutalt gazdasága tavaly csak 1,6 százalékkal növekedett, kedvező változást az idén sem várnak. A bejelentett csődök száma utoljára 1992-ben növekedett, amikor a Szovjetunió összeomlása miatt Finnország a legfontosabb exportpiacát veszítette el. (Reuters)



Spekulatív drágulás a spanyol lakáspiacon

A spanyol gazdaság legkényesebb pontját az infláció, a termelékenység javulásának hiánya és a lakáspiacon kibontakozó spekulatív drágulás képezi - jelentette az OECD. A zavarok felszámolására a szervezet mindenekelőtt a meglévő bérindexálási rendszer eltörlését ajánlja, ami egy valóságos ár-bér spirál alapját képezi. Az infláció éves rátája 1999 óta átlagosan 1,25 százalékkal haladja meg az euróövezetben mért átlagot, februárban a különbség 1,4 százalék volt, miután a drágulás éves rátán számolt üteme elérte a 3,8 százalékot. Az OECD ennek figyelembevétele mellett is 2 százalékos - jövőre 3 százalékos - növekedést jósol Spanyolországnak. (Reuters)



Új ukrán privatizatőr

Mihajlo Csecsetov személyében új vezetőt választott az ukrán parlament az ottani privatizációs ügynökség élére. Elődje, Olekszandr Bondar azért mondott le, mert a tervezett 1 milliárd hrivnya összegű privatizációs bevétel helyett csak 600 milliónyit (mintegy 112 milló dollárt) sikerül beszedni. Az idei pénzügyi terv 2,1 milliárd hrivnyás jövedelemmel számol az állami vagyon eladásából. Csecsetov máris bejelentette, hogy a kormány jelentős ajánlati kiírásokon dolgozik, amelyekben acélművek és gépgyárak is szerepelnek. Ukrajnának főleg a külföldi adósságok törlesztése miatt van nagy szüksége a privatizációs bevételekre. (Reuters)