Túl drága ISPA-ajánlatok

A 2000-es környezetvédelmi ISPA-projektek kivitelezési tendereinek bontásakor kiderült, hogy kizárólag legalább 30 százalékkal drágább ajánlatok érkeztek minden egyes projektre - közölte lapunkkal Becker László, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője. Egyes projektek esetében azonban a legjobb ajánlat is 100-120 százalékkal magasabb kivitelezési árat tartalmaz, mint amennyiről (mint finanszírozható felső határról) az EU és Magyarország 2000-ben a segélyprogram beindítását lehetővé tevő pénzügyi memorandumban megállapodott. Pontos számok egyelőre nem mondhatók, hiszen eredményt még hirdettek, de a költségtúllépés összességében tízmilliárd forintos nagyságrendű.

A tömeges költségtúllépésnek akár kedvező hatása is lehet, ha sikerül a levont tanulságokat az uniós segélyprogramok jövőbeni menedzsmentjénél hasznosítani. Szakértők többek között annak fontosságát hangsúlyozzák, hogy évente felül kell vizsgálni a többéves projektek költség-előirányzatait. Nagyobb figyelmet kell fordítani a beruházások előzetes társadalmi elfogadtatására is, már a projektek előkészítési fázisában: ne ismétlődjön meg a közelmúltbeli sződi eset, ahol egy hulladéklerakóhoz azért kell új helyszínt keresni, mert a lakosság helyi népszavazáson utasította el a többéves előkészítő fázison már túljutott beruházást.

Hasonló a helyzet az előzetes környezeti hatástanulmánnyal, amelyet a jövő májusi EU-csatlakozással megnyíló kohéziós alapok támogatásaihoz szintén előzetesen kell majd beszerezni.

A mostani drágulásnak legalább öt oka vázolható fel, bár a helyzet projektről projektre más - hangsúlyozza Baráth Etele, az ISPA megvalósítását koordináló Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (NFTH) elnöke. Egyrészt több esetben is az eredetileg tervezettnél magasabb színvonalú beruházásokra írták ki a tendereket, s a bekerült műszaki többlet szükségképpen emeli az árakat. Van olyan csatornázási beruházás például, amelyhez utólag aszfaltútépítés és buszmegálló létrehozása is kapcsolódott.

Másrészt az 1999-2000-es projekttervezés idején nem számoltak azzal, hogy ilyen jelentős forintfelértékelődés következik be 2003-ra. Az inflációs hatások is drágítják a beruházásokat, jelenleg az építőipari kivitelezési árindex 41 százalékkal áll magasabban, mint 1999-ben. Harmadrészt kevés a tenderen részt vevő, a munkákat elvégezni képes cég, s nem lehet kizárni, hogy az oligo-pol piacon a versenytársak egymás közti megállapodásai is árfelhajtó tényezőként jelennek meg. Negyedrészt egyes projekteknél politikai nehézségek támadtak amiatt, ha 2000 óta lecserélődött az önkormányzati vezetés. Szerepel olyan hulladéklerakó a programban, amelynek megépítése elleni fellépés a nyertes polgármesterjelölt választási hadjáratának egyik központi eleme volt. Ötödrészt pedig az is elképzelhető, hogy tervezési hiba is becsúszott, bár az uniós támogatásoknál igen alapos az előkészítés, soklépcsős az előzetes minőségi kontroll.

A beruházások lassú beindulásához vezethet néha az is, hogy a részt vevő önkormányzatok nem, vagy csak nagyon nehezen tudják előteremteni a szükséges önrészt. Ez a helyzet például a Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program esetében, ahol a részt vevő mintegy hetven település egy részén igen szegény az önkormányzat. Gondot okozhat a lakossági ellenállás is: Szolnokon eddig két helyszínt kellett elvetni a tervezett hulladékválogató udvar megépítésénél a lakosok tiltakozása miatt.

Korábban is előfordult már, hogy az előzetesen kalkuláltnál drágább ajánlatok érkeztek be, de 4-5 százalékos többlet esetén a segélyprogramok lebonyolítását az unió részéről felügyelő Európai Bizottság magyarországi delegációja eddig általában beleegyezett abba, hogy a tendernyertes céggel kétoldalú tárgyaláson szorítsák le az árat az eredeti plafon alá. Ilyen nagy ártúllépés esetében azonban ez kínos, mert a többi ajánlattevő joggal reklamálhat, s ráadásul az elvégzett munka is annyival kisebb lesz, hogy felmerülhet a kérdés, tényleg az eredeti projektről van-e szó.