Finomhangolás a társasági jogban

A parlament által tárgyalt törvényjavaslat - várhatóan néhány héten belül megtörténő - elfogadásával a társasági jog, illetve a cégjog fejlesztése nem fejeződik be. A továbblépést a hazai jogalkalmazás tapasztalatai és a közösségi jog irányai egyaránt megkövetelik - hangsúlyozta Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az uniós jogalkotás egyik legközelebbi állomása az 1. sz. közösségi társasági jogi irányelv módosításának elfogadása, amely kötelezi a tagállamokat az online cégnyilvántartáshoz szükséges jogi és technikai feltételek megteremtésére és az elektronikus úton történő tájékoztatásra.

Ennek értelmében - feltételezhetően 2007 januárjától - Magyarországon ugyancsak lehetővé kell tenni, hogy a cégek elektronikus úton is előterjeszthessék cégbejegyzési kérelmüket. Egyúttal a társasági szerződések és mellékleteik elektronikus lekérdezhetőségével teljesebbé válik a cégnyilvánosság. Már folyik az erről szóló törvénytervezet tárcaközi egyeztetése. A javaslat szerepelt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács legutóbbi ülésének napirendjén is, és - a minisztérium reményei szerint - az ősszel a parlament elé kerülhet.

Régi igény az elektronikus cégeljárás bevezetése. A leendő szabályozás fokozatosan módot ad arra, hogy a cégek elektronikus úton is benyújthassák - akár az alapításra vonatkozó, akár változásbejelentési - kérelmüket és mellékleteiket a cégbírósághoz, illetve azt, hogy onnan elektronikus választ is kapjanak. Ma még csak a cégjegyzékben szereplő adatok kérdezhetők le számítógépen. A későbbiekben a kft.-k és a részvénytársaságok valamennyi, köztük nemcsak majdani, hanem régebbi irata is hozzáférhetővé válik: ezért 2006 végétől legalább 10 évre visszamenőleg digitalizálni kell adataikat.

A tervek szerint egy közös informatikai portál jön létre a minisztérium céginformációs szolgálata révén, s innen kerülnének a jogi képviselő által benyújtott iratok az illetékes cégbíróságokhoz. Ezt az olcsóbb és biztonságosabb megoldást támogatják a szakemberek, köztük a bírák is, hiszen a cégszolgálat és a cégbíróságok informatikai kapcsolata ma is él. A cégszolgálat azonban nem vesz át semmiféle feladatot a cégbíróságoktól, kizárólag az informatikai kapu, az elektronikus postás szerepét tölti be - hívta fel a figyelmet Gadó Gábor. Hozzátette: az elektronikus út nem lesz kötelező, az a cég veszi majd igénybe, amely megteheti.

A következő fontos feladat az európai részvénytársaságokról szóló 2001-es közösségi rendelet beépítése a magyar jogrendszerbe. Magyarországon európai részvénytársaság alapítására az uniós csatlakozást követően nyílik mód. A rendelet 2004 őszéig adott időt a tagállamoknak a végrehajtásra, s ez a határidő köt minket. Következésképpen az idevágó törvényjavaslatot legkésőbb 2004 tavaszán az Országgyűlés elé kell terjeszteni.

Mindemellett 2006-ig ad munkát a társasági jog átfogó felülvizsgálata. Ennek során nem csupán a szorosan vett társasági, illetve cégjoggal indokolt foglalkozni, hanem egyes tőkepiaci szabályokkal, számviteli kérdésekkel és a könyvvizsgálókra vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezésekkel is. Nem új keletű probléma a felelős vállalatirányítás, a corporate governance szabályozásának mikéntje. Külföldön is foglalkoztatja a szakembereket, hogy e körben milyen magatartásokat kell jogszabályban, illetve részvényesi etikai kódexben, ajánlásokkal regulázni. Az államtitkár szerint e célból érdemes lenne egy empirikus vizsgálatra - a mintegy félszáz tőzsdei cég működési gyakorlatának áttekintésére - támaszkodni.

Megfontolandó, mondta Gadó Gábor, a kisebb cégek döntéshozatali rendszerének egyszerűsítése. Nem maradhat el a hatályos nemzetközi magánjognak a társasági joggal - alapvetően a cég irányításának másik országba történő áthelyezésével, jogképességének ottani elismerésével - kapcsolatos passzusainak újragondolása: nem csupán nálunk, hanem a tagállamokban is aktuális kérdés, hogy az unión belül mennyiben élhet egy vállalat a mobilitás lehetőségével.