Labdába rúghat a textilipar

Az Európai Unióhoz való csatlakozás esélyt jelent a hazai textilipari cégeknek, s az uniós tagság még iparvédelem szempontjá-ból is jobb, mint a mai magyar helyzet - hangoztatta Máthé Csabáné, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület (TMTE) főtitkára az ITDH által rendezett szerdai szakmai konferenciával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón. A magyarországi működést szabályozó törvények ugyanis nem megfelelőek, és a betartatásuk is lényegesen gyengébb, mint az unióban.

Az EU-ban ilyen szempontból annak ellenére lesz jobb a főtitkár szerint, hogy ott ma már nem alkalmaznak protekcionista eszközöket, illetve nagyon keveset, a kereskedelem jogi szabályait azonban betartják, és nem engedélyezik a szabálytalan, illegális kereskedelmet. Magyarországon a ruházati fogyasztás nő, ezért a magyar textiliparnak ebben a tekintetben jó helyzetben kellene lennie. Ennek ellenére a nagyobb fogyasztás az importot segítette, s a magyar ruházati ipar e nagyobb fogyasztásból csak kis részt tudott magának megszerezni. Az EU-ban a textil- és ruházati ipar aránya az ipari termelésen belül 4,45 százalékot tesz ki, ez az adat Magyarországon csupán 3 százalék, holott az unión belül a kevésbé fejlett országokban is ennél nagyobb ez az arány. A textil- és ruházati ipar az EU-ban is a kis- és középvállalatok iparága, Olaszországban például az ágazat termelésének felét kkv-k adják, tehát ezt az iparágat az EU nem írta le.

Spanyolország és Portugália textilipara kapott segítséget a csatlakozáskor, hogy versenyképes tudjon maradni, s átállítsa termelését a bérmunkáról az önálló kollekciókra. Sajnos a magyar textiliparnak ezt nem sikerült elérnie - fogalmazott a TMTE főtitkára. Cégenként mintegy 10 millió forint tőkeinjekcióra lenne szükség, hogy a hazai társaságok az önálló kereskedelmet elindíthassák, s modernizálni tudják termelékenységüket, egyben átállíthassák termelésüket a bérmunkáról egyéni kollekciók készítésére. (BGy)