Lakáshitel-támogatási rendszer: hírek és rémhírek

Hírek és rémhírek kaptak szárnyra az utóbbi napokban a lakáshitelezési rendszer szigorításáról. Azt lapunk is megírta, hogy változni fog a támogatások igénybevétele. Hiszen kormányzati akarat, hogy igazságosabbá váljék a rendszer: "a kedvezmények azoknak segítsenek, akiknek erre a legnagyobb szükségük van". Az idei változások egyike lesz, hogy egy időben mindenkinek csak egy támogatott kölcsöne lehet. Ugyancsak várható, hogy az eddigi maximális hitelnagyság 30 millióról 15 millióra csökken. Szó van az adókedvezmény - ez jelenleg évente maximum 240 ezer forint lehet - megnyirbálásáról is (a tőketörlesztés után nem, csak a kamat után járna a kedvezmény), ám ehhez előbb az adótörvények módosítására van szükség.

A tervek szerint a kamattámogatásból fokozatosan kivonul az állam. A támogatási garancia ideje viszont marad 20 év, sőt várhatóan kikerül a szerződésekből, hogy ezt 5 év múlva felül lehet vizsgálni.

Kormányzati körökből megerősítették - a parlamentben maga a pénzügyi tárca politikai államtitkára hangsúlyozta -, ha lesznek is módosítások, azok hatálya nem lesz visszamenőleges. A kormány szóvivője lapunknak eljuttatott közleményében kijelentette: ez ellentétes lenne a kormány által vallott és követett elvekkel. A Pénzügyminisztérium szóvivője pedig a Világgazdaságnak kategorikusan kijelentette: bármilyen változás lesz is, az a megkötött szerződéseket nem érinti, minden megállapodás eredeti formájában érvényben marad. Csak az új hitelek feltételeiben érvényesíthetik a bankok a módosításokat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy bár a szerződésekben találhatók olyan megfogalmazások, melyek szerint módosulhatnak a hitelezés pénzintézeti feltételei, ha megváltoznak a támogatásra vonatkozó jogszabályok, ez nem jelent jogalapot a régi kölcsönök feltételeinek átalakítására.

A jelek szerint nincs végleges változat, csak számos elképzelés. Lapunk tapasztalatai szerint maguk a lakáskérdésben illetékes szakemberek is bizonytalanok, melyik javaslat megy át a rostán, azaz melyikre bólint rá a miniszterelnök.

A tervezett változások ugyanakkor nem érintik a bérlakásszektort, itt az idén vélhetően minden marad a régiben. Az Otthon Európában lakáspolitikai koncepcióban megfogalmazottaknak megfelelően a cél az, hogy az állami, önkormányzati szerepvállalás mellett mind nagyobb arányban jelenjen meg a magántőke ezen a piacon. Erre azonban még alig találni példát az országban, sok vállalkozó ugyanis arra vár, hogy megszülessen a lakbér-támogatási törvény, melynek révén rentábilissá válhat a beruházásuk. Így jutnának ugyanis a költségeiket fedező, ugyanakkor tisztes hasznot is nyújtó piaci alapú lakbérhez. Ennek kidolgozása különböző szakmai fórumokon most zajlik.

A kormány bérlakás-építési pályázatainak keretösszege 10 milliárd forint (ez szükség esetén a következő évi központi költségvetések terhére megfejelhető még 7 milliárddal), ebből megfelelő saját erő megléte mellett részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban az önkormányzatok. A szegényebb települések a beruházási költség legfeljebb 70 százalékát igényelhetik, a gazdagabbak maximum a felét kaphatják meg a bérlakás-építési kiadásaiknak. A kormány számításai szerint a következő három évben 12-13 ezer bérlakás épülhet meg - állami támogatással -, közel 70 milliárd forintos értékben.