EU-bénultságban a parlament

Magyarországon hónapok óta tart a huzavona az Európai Unió döntéshozatali rendjének átvételéről - ismerte el az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke. Szent-Iványi István a Jogalkotás, jogalkalmazás hazánk EU-csatlakozása küszöbén című kötet sajtópremierjén - amely kínálta az alkalmat az integrációs számvetésre - annak a véleményének adott hangot, hogy leginkább a politikai akarat hiányzik a kormány és a parlament közötti integrációs munkamegosztás rögzítéséhez. Szerinte az ehhez szükséges kétharmados törvény elfogadásának halogatása alapvető hiba, több okból is. Egyrészt a törvényhozás tagjainak nem lesz elég idejük felkészülni arra a szerepre, amely ebben az új döntéshozatali rendben rájuk hárul, másrészt áttételesen sincs módjuk képviselni választóik érdekeit a különböző uniós döntéshozatali fórumokon, a beterjesztett magyar kormányzati állásfoglalások befolyásolása és ellenőrzése révén. Holott erre gyakorlatilag a csatlakozási szerződés aláírása óta lehetőség lenne - mutatott rá a bizottsági elnök. Ám még az EU-tagság jogi-technikai feltételei is foghíjasak a parlamentben, mondta. Ennek bizonyítására felidézte, hogy a csatlakozási szerződés aláírását követő munkanapon, amikor magától értetődően megindult az uniós anyagok áradata, "a parlamenti szerverek egyszerűen felmondták a szolgálatot".

Nem titkolta integrációs fenntartásait a kötet szerkesztője, Czuczai Jenő jogász sem. Az EU-csatlakozás alkotmányos és közjogi feltételeinek hiányosságai komoly aggodalomra adnak okot - állapította meg. Tizenegy kétharmados törvény elfogadásával adós még a hazai európai uniós jogharmonizációs folyamat, és az alkotmányt is módosítani kell - sorolta a legfontosabb tennivalókat. Egyúttal pedig felhívta a figyelmet arra, hogy már "nyakunkon" az újabb kihívás: az európai konvent új EU-alapszerződése, amely kimondja az uniós jog elsőbbségét. Ez előbb-utóbb kikényszeríti az alkotmányosság kérdéseinek újragondolását Magyarországon is, jósolja a jogász-szakértő.