BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hosszú évek után előrelépés

Megvan a remény arra, hogy szeptember közepéig megszületik a kétoldalú kormányközi megállapodás a 100 millió eurós magyar hitelvonal megnyitásáról Szerbia és Montenegró számára. Várhatóan kommunális, infrastrukturális beruházásokban való magyar részvétel támogatására fordítják az összeget. A kétoldalú kapcsolatok fejleménye, hogy napokon belül rendeződik a Duna szerb szakaszán a tranzitszállítások körüli probléma.

Akár az idén megkezdődhet annak a 100 millió eurós magyar hitelkeretnek a felhasználása, amelyet a kormány ajánlott fel évekkel ezelőtt a délkelet-európai újjáépítést és az abban való magyar szerepvállalást elősegítendő. Erre utal, hogy a pénteken Belgrádban tartott kétoldalú tárgyalásokon sikerült megállapodni: a szerb és montenegrói külgazdasági miniszter napokon belül hivatalos levélben tájékoztatja Budapestet arról, milyen lehetőségek vannak a hitelvonal - ottani alkotmányos keretek között történő - működőképessé tételére, mondta el a Világgazdaságnak a vizitet követően Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ennek ismeretében a magyar kormány - akár már július közpére - kiválaszthatja azt a formát, amely a legjobban szolgálja a magyar érdekeket, miközben megfelel a nemzetközi normáknak is. Ezt követően - szeptember közepére - kormányközi pénzügyi megállapodás születhet a hitelvonal beindításáról, s akár az idén sor kerülhet az első projektek beindítására is.

A konkrét projekteket egyébként a szerb és montenegrói fél választja majd ki, ám máris jelezték: elsősorban olyan infrastrukturális, kommunális beruházásokhoz használják majd, amelyek megvalósításában magyar vállalatok is részt vesznek. A hitelt a belgrádi kormány veszi fel, a tényleges projektekről pedig a végfelhasználók - az önkormányzatok, helyi hatóságok - kötnek szerződést a konstrukció magyar pénzügyi kezelőjével, az Eximbank Rt.-vel. A hitel paramétereit - mint a futamidő, a kamat, a türelmi idő - a kormányközi megállapodás rögzíti majd.

A keret megnyitásáról 1999 nyarán döntött a magyar kormány, majd 2000-ben - a Milosevics-rezsim bukását követően - Jugoszláviát is felvette a kedvezményezett országok közé. Egyben arról is döntés született, hogy ha további források is szükségessé válnak, megduplázzák a keretet. Az elképzelések szerint a hitelből segélyszerű támogatást kap a befogadó ország, mégpedig oly módon, hogy a projektben feladatot vállaló magyar vállalkozás készpénzes üzletként bonyolíthatja azt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.