Lemorzsolódhat a kamatrés

A jövő évi EU-csatlakozást követően a hazai pénzügyi piacon nem várhatóak drámai szerkezeti és üzleti változások, hiszen a jelenlegi hazai pénzügyi szektor már ma is megfelel az EU egységes pénzügyi piaca által támasztott követelményeknek mind szabályozási, mind pedig versenyképességi követelmények szempontjából - mutatott rá Szepesi László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője a szervezet Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra című tanulmányának elkészültét követően. Ennek ellenére bizonyosnak tűnik, hogy a hazai pénzügyi ágazat nagymértékű alkalmazkodási folyamat elé néz, amelyet várhatóan jelentősen befolyásol a makrogazdaság fejlődése, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat érintő gyors technológiai fejlődés.

Az EU-csatlakozás körüli alkalmazkodási folyamat intenzitását, illetve sebességét tekintve a korábbi "kései csatlakozók" akkori tapasztalatai csupán korlátozott mértékben nyújthatnak eligazítást. Ez azzal magyarázható, hogy az említett korábbi csatlakozások mind az EU-t, mind pedig az újonnan érkezetteket tekintve a maihoz képest lényegesen más gazdasági fejlettség és intézményrendszer, illetve pénzügyi szektorszabályozás mellett következtek be. Az 1995-ben csatlakozott Ausztria, Svéd- és Finnország már a formális csatlakozást három évvel megelőzően gyakorlatilag az EU egységes pénzügyi piacának a részévé vált.

Az azonban nyilvánvaló, hogy hazánk csatlakozásának időpontjával párhuzamosan potenciálisan nagy hatású intézményi reformra van kilátás, hiszen az EU pénzügyi szolgáltatói a hazai piacon szabadon megjelenhetnek az "egységes európai útlevelükkel". Ez gyakorlatilag a külföldi szolgáltatók hazai fióknyitásának jelenleg útjában álló adminisztratív akadályok lebontását jelenti. Nem kizárt, hogy korlátozott számban új szolgáltatók hazai fiókot nyitnak, a már jelen lévő egyes szolgáltatók leányvállalataikat fiókokká alakítják, illetve hogy egyes nagy és kiterjedt hazai tevékenységet folytató szolgáltatók a kettős jelenlét (leányvállalat és fiók) mellett döntenek.

A határon keresztül történő közvetlen szolgáltatás jelentősége a jövőben bizonyosan növekedni fog, nem kis mértékben a technológiai fejlődés (internetes szolgáltatások), a határok fokozódó átjárhatósága, illetve a növekvő munkaerő-mobilitás eredményeként. Külön érdemes megemlíteni a külföldi intézmények szolgáltatásként végzett határ menti terjeszkedését, például az osztrák intézmények a határ közelében lakó, illetve működő hazai háztartások, vállalatok számára nyújtanak szolgáltatásokat. Ez a folyamat akár kétirányú is lehet, tehát hazai intézmények a szolgáltatásaikat éppúgy értékesíthetik a határ túlsó oldalán, például a szlovákiai határ közelében.

Érdemes szemügyre venni az EU és hazánk pénzügyi szolgáltatási szektorai közötti hasonlóságokat és különbségeket is. A hasonlóságok közé sorolható a csaknem teljes jogharmonizáció, a magántőke szerepének döntő jellege, a külföldi szakmai befektető jelenléte, a kiegyensúlyozott makro- és mikrokörnyezet, a hasonló, bár eltérő érettségű termékkínálat és a technológiai fejlettség. Látható, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatási szektor mintegy 15-20 év alatt több tekintetben is felzárkózott az EU-átlaghoz, ám nyilvánvaló, hogy számos tekintetben igen jelentős különbségek is fennmaradtak. A jövedelem és vagyon tekintetében 3-10-szeres különbségekkel kell számolni, míg a szektorméretnél több mint tízszeres a differencia, s egyes üzleti területek fejlődése meglehetősen kezdeti szakaszban jár. Így például több befektetési banki szolgáltatás, így a vállalatfelvásárlási és finanszírozási üzletág, illetve a határidős termékek kereskedelme csaknem teljes egészében hiányzik, a vállalati kötvénypiac és a részvénypiac is igen csekély súlylyal szerepel a gazdaság finanszírozásában. Az elektronikus banki szolgáltatások - például hitelkártya-elfogadás, internetbank - súlya ugyan az utóbbi években nőtt, de még mindig nagyságrendi különbséget mutat a fejlett gazdaságok gyakorlatához képest, és gyerekcipőben jár számos magas értéktartalmú kiskereskedelmi banki, illetve biztosítási szolgáltatás is (például a fogyasztó nevében végzett lakásügyintézés). A különbségek között említhető, hogy a magyar pénzügyi szektor jövedelmezősége - a befektetett tőkére vetített eredményeket tekintve - kétszer jobb, amely döntően a magas banki kamatrésből adódik. Ez azonban a fennálló hazai makrogazdasági viszonyoknak többé-kevésbé egyenes következménye. A jegybanki betéti kamat (sterilizációs ráta) mellett a hazai kamatstruktúrát torzító másik fontos tényező a jelzálog hiteltámogatása.

A pénzügyi szektorban fennálló versenyhelyzet értékelése jobban megközelíthető az aktuális banksűrűség oldaláról, hiszen végső soron a kérdés az, hogy a csatlakozással együtt járó további liberalizálás következtében várható-e Magyarországon újabb bankok megjelenése. Ha a magasabb hazai bankjövedelmezőséget nézzük, akkor igen a válasz, középtávon azonban számolni kell a monetáris konvergencia hatásaival, vagyis hogy a rendszerből eltűnik a magyar és az EU-kamatstruktúra különbözősége. Azonos vagy nagyon hasonló effektív nettó kamatráta mellett pedig a magyar bankrendszer veszteséges lenne, a kamateredményen kívüli tételeknél a hazai bankok jövedelmezősége jelentősen elmarad az EU-átlagtól - hangsúlyozzák a PSZÁF szakértői. Egy Fed-tanulmány érdekes megállapításokat közölt a fióksűrűség és a banki dolgozók létszáma tekintetében: e szerint a hazai bankfiókok számának 1800-hoz kellene közelítenie (ez jelenleg közel 1000), a bankok foglalkoztatottai számának pedig a 83 ezer főt kellene elérnie (ez a tényleges létszám 230 százaléka). Ez azt sugallja, hogy a hazai bankrendszer fiókhálózata még nagy bővítés előtt áll, ám ennek az üzletméret növekedésével együtt kell bekövetkeznie.

Az EU pénzügyi szektorában jelenleg számos olyan folyamat zajlik, amely a magyar pénzügyi szektorra nézve minden valószínűség szerint hatással lesz. Ide sorolható az ágazat által közvetített tőke mértékének folyamatos növekedése, a jelentős koncentrációs folyamat, ami az erőteljes felesleges kapacitások miatt következik be. A külföldi részvétel tekintetében kicsit megelőzzük az EU országainak átlagát, hiszen a 41 nagy európai bankcsoport leányvállalatokon, illetve fiókokon keresztül létesített külföldi eszközeinek részesedése az EU-n belül 11, míg a magyar bankrendszerben 39 százalékos volt. Emellett az EU-ban zajló tb-reform több megtakarítása nagyobb tőke- és munkaerő-mobilitással jár.