Június 3., 16.

Államháztartási folyamatok (május)

Az első négy hónapban a költségvetés hiánya csaknem elérte az egész évre tervezett deficit felét. A Pénzügyminisztérium kitart a mellett, hogy az államháztartási folyamatok rendben zajlanak, bár az utolsó nyilatkozatok már sejtetni engedték, hogy kisebb túllépést a PM is elképzelhetőnek tart. Az első öt hónap hiányát a piac 456 milliárd forintra becsüli.



Június 6., 16.

Ipari termelés (április)

Két gyenge hónap és a márciusi teljesítményjavulás után kérdés, hogy folytatódik-e az ipar tétova, lassú növekedést mutató trendje. Az utóbbi időben két egymást követő hónapban csak ritkán sikerült a szektornak növekedést felmutatnia, ezért is lenne jó eredmény egy esetleges tavasz közepi bővülés. Az első negyedévben egyébként 4,4 százalékkal nyújtott jobb teljesítményt az ipar, mint egy évvel korábban, ami jobb, mint az előző két teljes év növekedési üteme, ebből azonban nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A szektor ugyanis alapvetően exportra termel, látványos felfutást ezért csak a külső környezet javulásától remélhetünk. Ennek azonban egyelőre semmi jele.



Június 11.

Fogyasztói árak (május)

Áprilisban történelmi mélypontra süllyedt az áremelkedés üteme. A piac szerint a dezinfláció még májusban is kitartott, így 3,8 százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex. A június 11-én megjelenő adat minden bizonnyal több hónapig a legalacsonyabb mutató lesz, hiszen ezután a hatósági árak emelése újra 4 százalék fölé löki az inflációt. Mindenesetre az utóbbi hónapok több kellemes meglepetést okoztak, az árfolyamérzékeny termékek és az élelmiszerek is a vártnál kisebb mértékben drágultak.



Június 18.

Építőipar (április)

Az építőipar utolsó kéthavi teljesítménye még azon szakértőket is meglepte, akik a lakáspiaci boom csökkenése és a rossz időjárás miatt számítottak a gyenge eredményre. A februári visszaesést márciusban nem követte a várt korrekció, így a termelés a 2000. évinek megfelelő szintre esett vissza. Áprilisban már sokkal melegebb volt az idő, így ha a meredek zuhanás elsősorban szezonális hatásoknak volt köszönhető, úgy áprilisban megugró teljesítményre számíthatunk.



Június 20.

Létszám és kereset (április)

Az első negyedévben a béralakulás megfelelt a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak, amely inflációs szempontból fontos tényezőnek tartja, hogy a keresetek növekedési üteme újra összhangba kerüljön a termelékenységi dinamikával. A három hónap közül a márciusi volt a legbiztatóbb, hiszen ekkor látszódott leginkább, hogy a versenyszektorban normalizálódni kezdett a béralakulás.



Július 3.

GDP-növekedés (I. negyedév, részletes)

Már a következő hónap elejére csúsznak át azok a részletes GDP-adatok, melyek a múlt hét pénteken megjelent növekedési számok részleteit mutatják be. Ebből láthatjuk majd, hogy a belső felhasználás továbbra is jelentősen meghaladja-e GDP-növekedés szintjét, illetve melyik gazdasági szektor teljesített legjobban az első három hónapban. Ekkor jelenik meg az úgynevezett rövid bázisú, előző negyedévhez viszonyított index, amely jobban tükrözi az üzleti ciklusban jelenleg elfoglalt helyzetet, mint a hagyományos, év/év alapú növekedési ütem.