Nőhet a polgármesterek fizetése

A polgármesterek fizetése az adott önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők illetményalapjához kapcsolódik: a törvény a település nagyságától függően határozza meg, hogy az alap hányszorosát kaphatják a vezetők. A jogszabály módosításával most változnak a szorzószámok, így a képviselő-testületek emelhetik a polgármesterek bérét. Ez azonban nem kötelező, és költségeit az önkormányzatnak kell biztosítania.

Sok önkormányzatnál nagyobb a jegyző jövedelme, mint a polgármesteré, és az sem ritka, hogy a település első embere a hatodik-nyolcadik a fizetési listán - mondta lapunknak Pál Tibor. A Belügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: jogos igény volt a helyzet rendezése.

Az önkormányzatok irányításának felelősségét alapvetően az első számú vezető viseli. A polgármesterség szakmává vált, amely magas szintű jogi, pénzügyi és műszaki ismereteket követel. Az uniós csatlakozás közeledtével egyre fontosabb, hogy a képzett szakemberek ne fordítsanak hátat a helyhatóságoknak a gazdasági szférában elérhető jóval magasabb fizetésekért.

A közigazgatásban dolgozók illetményalapja az idén 33 ezer forint. A polgármester bére azonban nem minden településen automatikusan ennek szorzata. A köztisztviselői törvény két évvel ezelőtt egységesítette az illetményalapot. Korábban az önkormányzatok maguk dönthettek az általuk alkalmazott összegről. Korlátozás csak az volt, hogy az önkormányzati alap legfeljebb 10 százalékkal lehetett alacsonyabb a központi államigazgatásban megállapítottnál. Az akkori felmérések szerint azonban a települések 67 százaléka a központinál magasabb alappal számolt. Az egységesítésnél a meglévő illetményeket nem csökkentették, de a helyhatóságok nem is emelhetnek addig, amíg a központi illetményalap el nem éri a helyit. Az idén már 10 százalék alatt van azoknak a településeknek az aránya, ahol még mindig magasabb az alap. A polgármesterek itt többet kaphatnak. A 3000 lakosúnál kisebb településeken a polgármester elláthatja tisztségét társadalmi megbízatásban is. A jelenlegi módosítással a tiszteletdíjak is emelkednek.

Az eddiginél jóval kedvezőbbé válik a polgármesterek korkedvezményes nyugdíjának lehetősége. Az elmúlt 12 év alatt kiderült: sokszor kényszerhelyzetbe kerülnek a települések irányítói. Eredeti foglalkozásukból kiesnek, s hiányzik a korrekt visszavonulás lehetősége, ha nem nyernek ismét a választásokon. Az államtitkár kifejtette: a helyzet rendezésére a miniszterelnök ígéretet tett és az önkormányzati érdekszövetségek is támogatták. A módosítás alapján 55 éves korában nyugdíjba mehet az, aki legalább 11 évig főállású polgármester vagy alpolgármester volt. Öt, illetve három év korkedvezményt kaphatnak azok, akik hét, illetve három évig a település élén álltak. Amíg nem tud elhelyezkedni, közszolgálati járadékra jogosult az, aki minimum 11 évig töltötte be a polgármesteri tisztséget és 50 éves elmúlt.

Az önkormányzati képviselők tiszteletdíja eddig a polgármester illetményéhez kapcsolódott. A jogszabály módosítása az illetményalaphoz kapcsolódó szorzószámot állapít meg, s ennek alapján a képviselők tiszteletdíja is emelkedhet. Pál Tibor emellett azonban hangsúlyozta: a módosítások jelentősen javítják a közigazgatás mintegy százezer dolgozójának helyzetét. Emelkednek a nyelvvizsgapótlékok, nő a ruhapénz, bővül a juttatások és támogatások rendszere. Visszakerülnek köztisztviselői állományba az ügykezelők. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőiknél eltérjenek a törvénytől és emeljék a személyi illetményt. A fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai is igénybe vehetik a lakáshitelhez kapcsolódó állami kezességvállalást, tehát gyakorlatilag önrész nélkül vehetnek lakást. A tisztek minimum nyolc-, a tiszthelyettesek hatszázalékos illetménykiegészítést kapnak, és a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt jövőre 15, illetve 10 százalékra emelik.

Kecskés Ágnes-->