Pluszpénzek az új tagoknak

Befejezéshez közelednek az unióba jövőre belépő új tagoknak az Európai Gazdasági Térségben (EGT) való részvételéről januárban kezdődött tárgyalások. Az EU tagállamai mellett Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint tartalmazó EGT-nek az unióval egy időben, 2004. május 1-jén megvalósuló kibővítéséről várhatóan júliusban írják alá a szerződést. A megállapodás értelmében az EGT három, EU-n kívüli tagja öt év alatt összesen 600 millió euróval járul majd hozzá a tíz új tagállam, valamint Portugália, Spanyol- és Görögország szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek enyhítéséhez. A pénzt már a szerződésben konkrétan felosztják az egyes kedvezményezettek között, Magyarország - lapunk értesülései szerint - várhatóan az összeg egytizedére lesz jogosult, bár konkrét számokat csak a következő napokban esedékes záróegyeztetések után lehet majd mondani. A támogatások közel fele Lengyelországnak jut - írja az EurActiv.A pénzügyi kérdések mellett a tárgyalások másik fő témája a tengeri termékek kereskedelme volt. Izland és Norvégia ragaszkodott ahhoz, hogy a tengeri termékek kereskedelmét a bővítés után is a jelenlegi rendszerben folytathassa a csatlakozókkal. Az EU ehhez beleegyezését adta.

Az Európai Bizottság a bővítés költségeire, illetve arra hivatkozva kérte Izlandtól, Norvégiától és Liechtensteintől hozzájárulásuk megemelését, hogy a tíz új tag belépésével megnyíló 75 milliós piac számukra is komoly előnyöket jelent. Brüsszel azt célozta, hogy a három ország az uniós tagokéval egyező módon vegyen részt az EGT működésének finanszírozásában. A kívülmaradók hozzájárulásáról az EU szerkezeti átalakításához az EGT alapszabálya rendelkezik, összekapcsolva "a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folytonos és kiegyensúlyozott erősítését" a "gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mérséklésével" - emlékeztet a Rapid.

Az EGT megalakításáról szóló szerződést az Európai Közösség 1992-ben írta alá az EFTA hét tagjával. Svájc utóbb egy népszavazáson elvetette a csatlakozást, három EFTA-ország pedig belépett az unióba. Az EGT-megállapodás 1994-ben lépett életbe, lehetőséget adva Norvégiának, Izlandnak és Liechtensteinnek, hogy a közös piacban az EU-n kívül is részt vehessen. A három ország kon-zultálhat a bizottsággal a közösségi törvények kidolgozása során, de a döntésekbe nem szólhat bele.