A briteken bukhat az alkotmány
Szeptember elején teszi közzé a brit kormány azon követeléseit, amelyek elfogadása nélkül nem hajlandó aláírni a konvent által nemrég megszövegezett uniós alkotmánytervezetet. A brit sajtó azonban már most közölte a legfontosabb pontokat. A Daily Telegraph szerint London akár az egész alkotmánytervet is hajlandó felrúgni, ha a többi tagország nem fogadja el követeléseit.
Nagy-Britanniát többek között az a passzus aggasztja, amely az adócsalások elleni fellépést célozza, ám brit vélemény szerint ez közvetve az adórendszerek harmonizációjához is elvezethet. A szigetország külügyi illetékesei az igazságügyi együttműködés szorosabbra fűzésére is rossz szemmel néznek; ez többek között uniós főügyészi poszt létrehozását és az Európai Bíróság legfelső jogi szervként való megjelölését jelentené. Szerepel még a követelések listáján annak a mondatnak a törlése, amely szerint a közös védelmi politikában részt vevő tagországok támadás esetén kötelesek katonai vagy egyéb eszközökkel segíteni egymást. Ez a NATO-szerződéshez hasonló kötelezettséget jelentene, így gyengíthetné a transzatlanti szövetséget - hangzik a brit érvelés. Ehelyett szerintük csupán a tagállamok közötti szolidaritásra kellene utalást tenni.
Jóllehet a többi tagország egyelőre nem terítette ki kártyáit, London arra számít, hogy mindhárom kérdésben lesznek szövetségesei az októberben kezdődő, az alkotmányról dönteni hivatott kormányközi konferencián. Írországra az igazságügyi együttműködés blokkolása, a skandináv országokra pedig az adózás nemzeti hatáskörben tartása ügyében számítanak. A közös védelmi politika kapcsán Spanyol- és Olaszország, továbbá egyes jövőre csatlakozó tagállamok segítsége jöhet szóba.
Mindezek alapján mégsem ígérkezik olyan simának az alkotmány véglegesítése, mint arra a szövegtervezet előterjesztése után egyes diplomaták számítottak. Bár a britekhez hasonló követeléslistát más kormány egyelőre nem szivárogtatott ki, már korábban világossá vált, hogy többek között Berlinnek és Párizsnak is vannak hasonló "mi-nimumkövetelményei". Német részről például a bevándorlási politika nemzeti vétójogának fenntartása, a franciák esetében a kultúra irányításának megtartása számít ilyennek.
